Elemző: A mai perszonalizálódó politikai közegben hatalmas érvágás volt Márki-Zay népszerűtlensége az ellenzéknek

márki-zay péter
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én
MTI/Mohai Balázs

A vasárnapi választáson újabb kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP, a lehetséges okokról Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet ügyvezetőjét kérdeztük.

Ember Zoltán szerint egyes politikai szereplők nem értik a 2010. évi és az azt követő kétharmadok tanulságát, azokat a társadalmi folyamatokat és változásokat, amelyek azokat kiváltották. Ezen kétharmadok következménye az elemző szerint, hogy már alig lehet ellensúlyozni tudatos, kitartó politizálással, aktivizmussal és kreativitással a Fidesz erőforrásfölényét. Az Orbán-rendszer folyamatosan „épül” és mind mélyebbre hatol egyes társalami szférákban, így amíg a Fidesz intakt, addig a jelenlegi rendszerben nagyon nehéz lesz ellenzéki erőnek építkezni.

Azonban a kétharmadot jobb kampánnyal igenis meg lehetett volna akadályozni és lényegesen szorosabb eredményt el lehetett volna érni, ahogyan azt a számok 2021 őszén is mutatták.

Az előválasztás hatalmas siker volt, azonban mindig csalóka a törzsszavazóknak való politizálás, Európa legrégebbi és talán legerősebb hatású szocialista pártja éppen egy előválasztásba rokkant bele. Az ellenzék szinte kizárólag a törzsszavazóinak politizált (feles alkotmányozás, elszámoltatás licitje), a kampányaktivitások jelentős része – a Jobbikot leszámítva – kizárólag a nagy- és középvárosokra korlátozódott.

Feltáró kutatások folyamatosan megmutatják az egyes társadalmi csoportok igényeit, problémáit. Erre a kampány Márki-Zay Péter vezette része nem tudott koherens módon reflektálni.

A messianisztikus tudat elnyomta a stratégiai tervezés, majd a következetes végrehajtás igényét is. Nem hallottunk éjjel-nappal jövedelmi helyzetre, anyagi, fizikai és szociális biztonságra utaló egyszerű és unalomig ismételt mondásokat. Pontosabban ilyen mondások voltak ugyan, de ezeket lemosták a napirendről a napról napra változó egyéb ígéretek, vagy az „ugyanúgy csinálnánk mindent, mint Orbán, csak nem korruptan” mondások. A „fideszügynöközés”, vagy a hetedik fració hetekig tartó ügye sem szolgálta a szavazók megszólítását, ellenben lekötötte a politikai elit figyelmét

- emelte ki a Márki-Zay Péter által elkövetett súlyos hibákat az elemző.

A napi megélhetési problémákkal kellene foglalkoznia az ellenzéknek, mert az érinti leginkább a választókat

Az Alfahíren is beszámoltunk arról a Republikon elemzésről, ami egy Závecz-kutatásra alapozva azt állítja, hogy a korrupció még az ellenzéki szavazók számára sem a legfontosabb ügy, hanem inkább a megélhetési kérdések foglalkoztatják őket. A téma kapcsán kerestük meg kérdéseinkkel Pék Szabolcsot, az Iránytű Intézet elemzőjét.

Ennek következtében nem sikerült a 2018-as „nem Fidesz-tábort”, vagy a mai „kormányváltást akarókat” egységesen megszólítani, beállítani az összefogás mögé. Az sem könnyítette meg a helyzetet, hogy az ellenzék nem magyarázta el, hogy miért és hogyan indul közösen, pedig ez kiemelten fontos lett volna.

A magyar szavazók jelentős része, ha világos iránymutatást kap a pártjától, magáévá teszi azt, elfogadja. Még márciusban is tömegével találtunk rurális, kisvárosias választókerületekben olyan szavazókat, akik nem hallottak a „közös listáról”. Így egy kormányváltást akaró Mi Hazánk szavazót vagy egy nem elkötelezett Jobbik szavazót nehéz behúzni az összefogás mögé

- hívta fel rá a figyelmet Ember Zoltán.

Nagyon sok szavazót elidegeníthettek a miniszterelnök-jelölt ki nem kényszerített retorikai hibái, ezzel magyarázható a négy évvel ezelőttihez képest kicsit alacsonyabb nagyvárosi részvétel és az erősödő Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Márki-Zay Péter népszerűsége az előválasztási győzelmét követően folyamatosan esett, ami a mai perszonalizálizálódó politikai közegben hatalmas érvágás.

Jakab: Márki-Zay megbuktatta az ellenzéket

Jakab Péter szerint Márki-Zay Péter nem leváltotta az ellenzéket, hanem megbuktatta azzal, hogy meggondolatlan dolgokat mondott a kampányban. A Jobbik elnöke köszönetet mondott minden jobbikosnak, aktivistának, szavazószámlálónak a rengeteg munkáért, és büszkeségének adott hangot amiatt, hogy a hat párt be tudta temetni azokat az árkokat, amik korábban megosztották őket.

Ugyanúgy problémás lehetett az elemző szerint, hogy szándékosan célozta Márki-Zay a fideszes szavazókat, amelyről számos elemző évek óta hangoztatja, hogy aknamezőre téved, aki erre pályázik, át lehet kelni rajta, de sokkal nagyobb eséllyel robbanunk fel.

A választások előestéjére a 2018-ban nem szavazók és a pártnélküliek már a Fidesz felé húztak, mert nem kaptak impluzusokat vagy amit kaptak, zavaros volt számukra.

Mivel a kampány a tervezés hiánya miatt statégiai szinten volt hibás, így az operatív szint munkája alig hasznosult. Számos tekintetben jobb, profibb volt az ellenzéki kampány, mint a négy évvel ezelőtti az elemző meglátása szerint, "azonban lehet nekem a legszebb választókerületi újságom, ha nincs meg az a néhány állítás, amit mondok magamról, és az nincs unalomig ismételve, amit ígérek".

A Márki-Zay-féle stratégia hiányára az összefogás pártjai érthető módon befeléfordulással reagáltak, mondván: „a Márki-Zay által vezetett központi kampány olyan, amilyen, a saját választókerületeinket akkor megoldjuk magunk”. Itt jött be az operatív szint munkájának alacsony hatásfokon való hasznosulása a stratégiai szint hibái miatt.

LMP: nem tett jót Márki-Zay folyamatos monológja

Az LMP továbbra is a zöld politikát fogja képviselni a Parlamentben, közölte Kanász-Nagy Máté, a párt társelnöke. A leendő országgyűlési képviselő köszönetet mondott mindenkinek a munkájáért és szavazatáért: Nem rajtuk múlott az eredmény - szögezte le, hozzátéve: az ország kettészakadt, egy erősen ellenzéki Budapestre és egy kormánypárti vidékre.

A gyenge ellenzéki egyéni választókerületi szereplésről is kérdeztük az Iránytű Intézet ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy az eddig tárgyalt problémák abban öltöttek testet, hogy a két nagy blokk polarizációja tovább erősödött mind településszerkezeti, mind legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban. A Fidesz tovább gyarapodott a községekben, a kisvárosokban, az érettségit el nem végzők körében, ami ugyan Budapesten csak 30 százalék, de a legtöbb választókerületben 50 százalék. Egyszerűen nem lehet úgy választókerületeket nyerni, hogy 10-20-25 százalékot hozok országos szinten milliós választói csoportokból. Ezt nem kompenzálta az, hogy az ellenzék az érettségizettek körében stagnált, a diplomások körében talán erősödött is, utóbbi azonban csak a felnőtt népesség 22-25 százaléka, Budapesten is csak átlagosan 40 százalék (Észak-Budán 60 százalék feletti, Kelet-Pesten ennek fele).

Több közvélemény-kutató is erősen felülmérte az ellenzéket, Ember Zoltán szerint ennek okairól a nyilvános kutatással, becsléssel jelentkező intézeteket kell megkérdezni, az Iránytű Intézet nem adott ki nyilvános kutatást, előrejelzést. A Medián – most is – nagyon jó közelítő becslést adott, a végeredmény előreláthatólag kissé közelebb kerül majd az ő számaikhoz a számlálás végeztével.

Nagyon nehéz olyan környezetben kutatóként dolgozni, ahol egyébként az eleve nem nyilvánosnak szánt, de „rossz” számokért akár megrendelői oldalról is nyomás helyezedik, a kutatónak magyarázkodnia kell, számait politikai szereplők vagy a „politikacsinálók” folyamatosan kétségbe vonják. Ez a nyomás nyilvánvalóan hat a kutatókra is legalább pszichésen

- emelt ki egy fontos szempontot Ember Zoltán.

Végezetül, ami a nyilvánosságnak szánt kutatásokat illeti, az Iránytű ügyvezetője szerint a „rossz számokat” közlőket súlyos kritikák érik véleményvezérek, törzsszavazók, egyes politikai szereplők részéről. Ennek áldozatául esett számos cég is, néhány napja a Medián, 2019-ben Závecz Tibor, decemberben pedig az Iránytű Intézet is.