Az EP többsége döntött: befagyasztanák a Magyarországnak szánt 3000 milliárd forintnyi EU-s forrást

Az EP többsége döntött: befagyasztanák a Magyarországnak szánt 3000 milliárd forintnyi EU-s forrást

Az Európai Parlament szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 vállalás nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják, ezért a testület azt javasolta, zárolják a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.

Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 vállalás nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják, ezért a testület azt javasolta, zárolják a Magyarországnak szánt uniós forrásokat - számolt be az MTI.

Az EP strasbourgi plenáris ülésén

416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett ma elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa "a magyar nyomásnak ellenállva" ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket.

Véleményük szerint

az uniós források befagyasztásának feloldása csak akkor lenne lehetséges, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása van.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Megjegyezték ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések,

  • köztük az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség, illetve
  • a "globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak".

Az EU-s döntéshozatal egyhangúságot megkövetelő szabályával való visszaélés "ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre - jelentették ki.

Emellett az EP képviselői nehezményezték, hogy az Európai Bizottság csak "hosszú késedelem után és túlzottan korlátozott hatállyal" indította el az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Az Európai Bizottság még szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forint) összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést viszont nem az EP, hanem az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza majd meg december 19-ig.

Ismert, csütörtökön Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtóértesülésekre hivatkozva azt nyilatkozta, Magyarország jövőre hozzájuthat a felfüggesztett uniós pénzekhez. Többek közt arról is szólt, "olvasgatjuk a cikkeket, aztán próbáljuk megtalálni, hogy a Bizottság mit kifogásol". De a miniszter azt is megerősítette, hivatalos úton még nem kaptak semmilyen értesítést ez ügyben.