Szijjártó szerint a magyar élelmiszeripar nemzetközileg versenyképes, Matolcsy szerint viszont kudarc

Szijjártó szerint a magyar élelmiszeripar nemzetközileg versenyképes, Matolcsy szerint viszont kudarc

Szijjártó Péter külügyminiszter hónapok óta, újra és újra elmondja, hogy a magyar élelmiszeripar

„átment a stresszteszten”,

miután a világgazdasági nehézségek ellenére is növekedési pályán tudott maradni az elmúlt években.

Csütörtökön a japán Nissin Foods beruházásának bejelentésén a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy

"a világ válságról-válságra bukdácsol, s ezek komoly próbatételeket jelentenek a világgazdaság valamennyi szereplője számára",

ugyanakkor hasonlóan az energiaellátáshoz, az élelmiszerellátás terén is azok az országok vannak igazából biztonságban, amelyek nemzeti alapon, saját maguk, a saját területükön elő tudják állítani a saját maguk által elfogyasztott élelmiszermennyiséget. Szerinte Magyarországon jó a kiindulópont, a magyar élelmiszer kifejezetten innovatív, nemzetközi szinten is versenyképes.

Egy hónapja, novemberben, Debrecenben, a hazai Hajdúhús 2000 Kft. beruházásának átadásán a beszédében ugyanezt a fordulatot használta:

„Bár a magyar élelmiszeripar kiválóan vizsgázott ezen a két stresszteszten, mindez világossá teszi, hogy a megfelelő élelmiszeripari kapacitások megléte nemzetbiztonsági érdek.”

Két hónapja, októberben, Foktőn, a 37 országban működő multi, a Viterra Növényolajgyártó Kft. bővítésének átadásán is úgy fogalmazott, hogy egy-egy ország élelmiszeripara ma már csak a legkorszerűbb technológiai feltételek mellett lehet versenyképes és ismertette a tavalyi sikerszámokat:

„a krízis ellenére óriási rekord született, a magyar élelmiszeripar termelési értéke 17 százalékos növekedéssel meghaladta a 4400 milliárd forintot, ennek volumene idén ráadásul 46 százalékos bővüléssel már augusztusra elérte a 4000 milliárd forintot, így újabb csúcsdöntés készül”.

A külügyminiszter mozgásából látva talán jobban érzékelhető, miért okozott elemi erejű felháborodást a kormányban Matolcsy György bizottsági meghallgatásán elmondottak, és miért kezdték ki olyan eszközökkel, amelyeket eddig Soros Györggyel és Brüsszellel szemben vetett be a propaganda. Az MNB elnökének a gazdasági elemzése ugyanis ellentmond a sikernek és az élelmiszeriparról szóló részben az uniós rangsorban épp az ágazat tökéletes kudarcát támasztotta alá. Kifejtette, hogy Magyarország első számú ellensége az infláció, és az infláció legfontosabb okai közé sorolta az élelmiszeripart.

„Az élelmiszeripar működése és hatékonysága szempontjából Magyarország az EU-ban hátulról a második, csak Bulgária van mögöttünk. Évszázadok óta ismert közgazdasági törvény, hogy minél alacsonyabb egy ágazatban a termelékenység, annál magasabb annak az ágazatnak az inflációja. Hiszen, ha nincs elég kínálat, akkor a kereslet fölhajtja az árakat. A magyar élelmiszeripar elfogadhatatlan termelékenységgel, monopóliumokkal, magas import- és energiahányaddal működik, és ez a második legalacsonyabb termelékenység okozza azt, hogy 2022 őszén az 21,1 százalékos havi inflációban már 40 százalékot tesz ki az élelmiszeripar. Az infláció további emelkedésében pedig már 50 százalék a részesedése az élelmiszeriparnak.” Mindehhez hozzátette, hogy azonnal ki kell vezetni minden, így az élelmiszerek esetében is az ársapkát, amely ugyancsak az infláció növekedését szolgálja. „Az MNB-nek kötelessége minden eszközzel harcolni ellene, illetve föl kell hívnia a kormány figyelmét, ha egy kormánydöntés öngólként az inflációt tovább gerjeszti.”