Lánczi András fideszes potentát idézett mondatát a korrupciót globálisan vizsgáló Transparency International (TI) minden évben számokkal támasztja alá. Az idei eredmények is azt mutatják, hogy
„Magyarország az Európai Unió legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama”
– értékelte a Korrupció Érzékelési Index friss eredményeit és az ahhoz kapcsolódó jelentést Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője. A szervezet 29. alkalommal készítette el az államokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló indexet. Magyarország a 180 országot rangsoroló felmérésben 2023-ban az előző évhez képest egy helyet javítva, a lista 76. helyén végzett, így már második éve sereghajtó az Európai Unió tagállamai között.
A lecsúszás folyamatos: míg 2012-ben Magyarország az Európai Unió 19. helyén állt, öt évvel ezelőtt már csak Görögország és Bulgária nyújtott gyengébb korrupció elleni teljesítményt. Ezután Magyarország az európai uniós országok sereghajtói pozícióját több formációban foglalta el: 2020-ban – Bulgáriával és Romániával – hármas holtversenyben végzett az utolsó helyen, majd előbb Románia, később pedig Bulgária hagyta le hazánkat. A visegrádi országok jóval Magyarország előtt járnak. Csehország az Európai Unió 16. helyén áll, Lengyelország és Szlovákia pedig a 19. helyen osztozik.
A jelentés közbeszerzésekkel foglalkozó fejezete megállapítja, hogy sem a rendszerszintű korrupció mérséklését célzó intézkedések, sem az elapadó uniós források miatt pangó beruházások nem hoztak egyelőre fordulatot a hazai közbeszerzési piacon, mely a közpénzek politikai alapú szétosztásának egyik fő eszközévé vált az utóbbi években.
Az economx.hu eközben arról írt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész részletes adatokat közölt, mennyi korrupciós bűncselekmény történt idehaza az elmúlt öt évben.
Ezek szerint 2019 óta jelentősen növekedett a korrupciós bűncselekmények száma. Öt éve 460 esetről szereztek tudomást a hatóságok, tavaly 2 000 ilyen eset volt. A legdrámaibb év a 2021-es volt, akkor 6 219 korrupciós bűncselekményt regisztráltak,
amiből 532 hivatali vesztegetés, 5 444 pedig hivatali vesztegetés elfogadása volt.
Polt adataira reagált a TI Magyarország. Ligeti Miklós jogi vezető a meglepően magas számok ellenére úgy látja, az ügyek töredéke kerül csak a hatóságok látókörébe. Szerinte feltételezhető, hogy a nagy, veszélyes korrupciós ügyekkel ellentétben a kriminális korrupció kevésbé veszélyes, inkább utcai alakzatai kerülnek be a statisztikába.
„A fehérgalléros bűncselekmények esetében minél egyszerűbb az ügy megítélése, annál nagyobb a hatóságok esélye és annál valószínűbb, hogy az ügyben eljárás indul, míg a nagyobb, szofisztikáltabb ügyek jóval gyakrabban maradnak rejtve vagy megoldatlanul”
– állította.
Márpedig „a korrupció mindaddig virágozni fog, amíg az igazságszolgáltatás nem képes hatékonyan fellépni az elkövetőkkel szemben, akár a kormányokkal való konfliktus árán is” – ezt már François Valérian, a TI globális elnöke hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a politikai vezetőknek teljes mértékben ki kell állniuk a törvények betartása és a korrupció elleni küzdelem mellett, és garantálniuk kell az intézmények függetlenségét.
Címlapkép: Orbán Viktor érkezik a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriához 2022. szeptember 10-én. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j) és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (MTI)