A svéd hatóságok hivatalosan is nyomozást indítottak azoknak az atrocitásoknak a kivizsgálására, amelyek egy menekülttábor keresztény lakóit érték - adja hírül egy közel-keleti keresztény portálra hivatkozva az Orientalista. Nem szélsőjobbosok, vagy szkinhedek támadtak rájuk - hanem saját társaik. Akik szélsőséges muzulmánok voltak.
A táborban dolgozók vallomása szerint mindennapos a keresztény menekültek zaklatása. Aki keresztet visel a nyakában, szinte biztosan számíthat arra, hogy valamelyik muzulmán társa kipécézi magának. Az iszlamista menekültek saját szokásaikat kérik számon a más vallásúakon is. Arra kényszerítik a keresztény nőket, hogy hidzsábot, vagyis hajukat és fejüket elfedő kendőt viseljenek. Előfordult az is, hogy aki erre nem volt hajlandó, azt halálosan megfenyegették.
Az atrocitások odáig fajultak, hogy a keresztény menekültek állandó rendvédelmi felügyeletet kértek a táborokban, illetve sokan a bevándorlási hivatalhoz fordultak, hogy a számukra egy külön menekülttábort állítsanak fel.
Jihadi John is épp menekül
Arról már számos cikk jelent meg, hogy az Iszlám Állam akár menekültnek álcázva is juttathat be terroristákat Európába, nemrégiben az olasz titkosszolgálat figyelmeztetett erre a veszélyre. Ezúttal azonban valószínűleg nem erről van szó. A helyzet valójában ennél is rosszabb. A keresztényeket zaklatók nagy részét ugyanis minden bizonnyal a háború űzte el otthonából Ám
attól, hogy valaki Szíriából menekült, még közel sem biztos, hogy nem dzsihádista.
Az országban számtalan kisebb-nagyobb szélsőséges iszlamista milícia működik. Ezeknek a többsége egyszerre harcol a Aszad kormányzata, a világi ellenzéki erők, és a még általuk is barbároknak tartott IÁ ellen. De
az, hogy valaki nem akar a legeslegszélsőségesebb iszlamisták rémuralma alatt élni, még nem jelenti azt, hogy az alapelveikkel nem szimpatizál.
Épp tegnapi hír, hogy a kegyetlen hóhér, Jihadi John is lelépett már a terroristák uralta területekről. Neki elég reménytelen lenne visszatérnie Európába . De vajon hány olyan társa lehet, akiknek valamiért forró lett a lába alatt a talaj Szíriában, vagy Irakban, de azért alapvetően ugyanolyan elborult elméjű állatok maradtak, mint, amikor csatlakoztak az Iszlám Államhoz?
Az utazó pokol
Amikor nyakló nélkül fogadunk be mindenféle migránst, akkor vállaljuk azt is, hogy azt a poklot, ami elől elmenekülnek, akarva-akaratlanul is, elhozzák magukkal ide. Az évszázados ellenségeskedéseket, és az elmúlt évek rettenetes eseményeit nem lehet egy csapásra kitörölni a lelkekből. Akinek a házát az alaviták és keresztények támogatását élvező Aszad kormánycsapatai bombázták le, az sokszor kivétel nélkül minden keresztényt az ellenségének tekint. Akinek az agyát átmosta a dzsihádista propaganda, de végül valamiért mégis elege lett a háborúból, az nem lesz a vándorlás pár hónapja alatt liberális emberjogi aktivista. Aki keresztényként, átélte az IÁ terroruralmát, az könnyen meggyűlölhette az összes muszlimot. Aki alavitaként, vagy siítaként szenvedte ugyanezt végig, az a szunnitákat, aki kurdként, az az arabokat fogja talán egy életen át gyanakvással szemlélni.
Nem az ebola, a tbc, vagy a malária a legveszélyesebb vírus, amit behurcolnak ezek a szerencsétlen emberek - hanem a gyűlölet.
Az utcai zavargásokba, betondarabok hajigálásába torkolló, debreceni menekülttábor körüli balhé kiindulópontja is az volt, hogy az egyik menekült vallási vitába keveredett egy másikkal. Az incidenst követően kibontakozó vitában ezt hamar elfelejtettük és jóízűen rágcsáltuk a "minden menekült bűnöző" vs. "mindenkin kötelességünk segíteni" hamis dilemmájának gumicsontját. Pedig jó eséllyel ez lesz (sőt, igazából már most az) a legsúlyosabb probléma a tömeges migrációval.
A közel-keleti poklot minél hamarabb fel kell számolni, és akkor nem költözik be újabb és újabb százezrek lelkébe, amit aztán visznek magukkal, bárhová is mennek. Törökország, ha kényszerből is, de éppen most tett egy komoly, vagy legalábbis annak látszó lépést efelé. Isten adja, hogy ne torpanjanak meg ezen az úton!