A Legfelső Bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, határozata tehát kötelező érvényű. Hétfői döntésével - amelyet ellenszavazat nélkül hoztak meg a bírák - egy csaknem három esztendeje húzódó vita zárult le, s az első kommentárok szerint egyértelműen a konzervatívok szenvedtek vereséget.
A republikánusok ugyanis úgy szerették volna átrajzolni Texasban a választási körzeteket, hogy ezzel a fehér többségű körzeteknek kedveztek volna.
A Legfelső Bíróság azonban alkotmányellenesnek ítélte ezt a tervezett gyakorlatot; a bírák szerint ugyanis sértené az alkotmány 14. kiegészítését. Ezzel a döntéssel a taláros testület érvényben hagyta az "egy ember-egy szavazat" elvét, amely nem a körzetekben választójoggal rendelkezők, hanem a körzetekben élők lélekszáma alapján állapítja meg a választási körzet határait.
A vita és a döntés horderejét az adja, hogy a republikánusok e keresetükkel - elemzők szerint - az egyre gyarapodó lélekszámú spanyolajkú népesség voksolási lehetőségeit szerették volna szűkíteni.
Az Egyesült Államokban nem mindenkinek van joga szavazni: az illegális bevándorlóknak és gyermekeiknek, a börtönbüntetésüket töltőknek, vagy például a mentális betegségekkel küszködőknek nincs szavazati joguk.
A jelenlegi választójogi törvény szerint viszont a szövetségi államoknak a lakosság lélekszáma alapján kell kijelölniük a választási körzethatárokat: vagyis ebbe beleszámítanak a nem szavazók is. A republikánusok pedig éppen azt szerették volna elérni, hogy csakis a szavazati joggal rendelkezők lélekszáma számítson.