1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc Hymnus, a „Magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, amely Erkel Ferenc megzenésítésével Magyarország nemzeti himnusza lett. 1989 óta ezt a napot a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.
A magyarságnak a 19. századig nem volt saját himnusza. Egészen addig a katolikus magyarok nemzeti imaként a Boldogasszony anyánk című és az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” kezdetű Szent István-éneket, a reformátusok a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) énekelték. Mindezeken felül népszerű volt még a hatóságok által tiltott Rákóczi-induló is, amelyet később Liszt Ferenc is megzenésített.
Kölcsey Ferenc, a Himnusz megalkotója, Sződemeteren született, egy tekintélyes nemesi család sarjaként. Fiatalon elvesztette a szüleit, míg himlő miatt az egyik szemére meg is vakult. Debrecenben kezdte meg tanulmányait, ahol jogi végzettséget szerzett. Már diákkorában kezdett verselgetni. Kazinczy Ferenc, a kor irodalmi vezére és a nyelvújítási mozgalom elindítója egyengette költői pályája kezdetét.
A Himnusz megírására a Habsburg Birodalom erősödő abszolutizmusa késztette, amely aztán kéziratai tanúsága szerint 1823. január 22-én el is készült.
A mű első alkalommal 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül. Ugyanakkor 1832-ben Kölcsey Ferenc munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel volt olvasható.
Kölcsey Ferenc a műveit általában külön lapokra írta, és azokat kéziratcsomagokban gyűjtötte. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és csak 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.
Megzenésítésére 1844-ben írt ki pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója, a költő halála után hat évvel. A pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri, a mű bemutatására 1844. július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, ugyanakkor hivatalos állami ünnepségen csak 1848. augusztus 20-án csendült fel először.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát első alkalommal ifjabb Farsang Árpád zongoraművész vetette fel. Később több népfronttanácskozáson is felszólalt annak fontosságáról. 1988 decemberén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívást intézett a nap megünneplésére, így először, 1989. január 22-én került sor a magyar kultúra napjára. 1993 óta pedig ezen a napon adják át az oktatással és a pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is.