Vasárnap este a szabadságpárti Norbert Hofer még 51,93 százalékkal vezetett a zöld párti, majd a második fordulóban végül
az egész hagyományos politikai elit és a média elsöprő többségének támogatását
is élvező Alexander Van der Bellen nyert.
A fordulatot a levélben szavazók hozták meg. Meglehetősen sokan, mintegy 750 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, ez az összes voks több, mint 10%-át jelentette. Az osztrák sajtó úgy számolt: ha ennek a 40%-át megszerzi, Hofer bebiztosíthatja győzelmét. Ez azonban nem sikerült. Van der Bellen a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 50,35 százalékot míg riválisa, a szabadságpárti Norbert Hofer a voksok 49,65 százalékát szerezte meg. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. A levélben leadott voksok közül viszonylag sok, mintegy 166 ezer érvénytelen volt.
A 6,4 millió választásra jogosult 72,7 százaléka adta le szavazatát, ez összesen 4,6 millió választót jelent. Az április 24-én tartott első fordulóban a szavazásra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnákhoz. Hofer még a hivatalos bejelentés előtt a Facebookon elismerte vereségét.
"Kedves Barátaim!
Köszönöm a nagyszerű támogatásotokat. Természetesen ma szomorú vagyok. Szívesen vigyáztam volna Rátok, mint csodálatos országunk elnöke. Hűséges maradok Hozzátok és hozzájárulok Ausztria pozitív jövőjéhez. Ne csüggedjetek! Az ebbe a választási harcba fektetett erő nem veszett el, hanem az a jövőbe való befektetés.A ti Norbert Hoferetek"
Az FPÖ elnöke, Heinz-Christoan Strache "hatalmas sikerként" értékelte az eredményt.
A politikus szerint "már most sikerült fordulatot elérni" azzal, hogy Norbert Hofer "ex aequo győzött" a szavazatok 50%-ával.
"Mindezt úgy, hogy a komplett politikai elit (SPÖ, három volt ÖVP-vezető, zöldek, Neos, Juncker, Schulz, stb.) Norbert Hofer és ellenünk dolgozott."
- emlékeztet Strache.
Az FPÖ-elnök szerint az eredmény "hatalmas siker", amely egy "új politikai korszak kezdete".
"Az emberek 50 százaléka változást kíván és ezt az 50 százalékot nem hagyjuk csak úgy ott. (...) Azokért az emberekért küzdünk, akik elidegenedve érzik magukat szülőföldjükön és a politika egy új minőségét kívánják Ausztriában!"
- írja Strache.
„Az új államfőnek pártok felettinek kell lennie”
Heinz Fischer államfő a hivatalos eredmények bejelentése után közölte, Alexander Van der Bellen számára a legfőbb feladat az árkok betemetése lesz, hiszen minden osztrák állampolgár államfőjének kell lennie. Fischer kedden találkozik Van der Bellennel, Norbert Hofert pedig szerdán fogadja hivatalában.
Christian Kern nemrég beiktatott osztrák kancellár közölte, mivel szoros volt a végeredmény, nem szabad elfeledkezni Norbert Hofer szabadságpárti szavazóiról sem, nekik is érezniük kell, hogy képviseltetve vannak a politikai életben.
Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy vélte, az új államfőnek pártok felettinek kell lennie, a közös tetteket kell előnyben részesítenie a megosztó politika helyett.
Reinhold Lopatka az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője a hivatalos eredmények közlése után arról beszélt, hogy Van der Bellen előtt nagy kihívás áll, nemcsak Ausztrián belül, hanem a nemzetközi kapcsolatokban is az egységet kell hirdetnie.
A bécsi érsek Christoph Schönborn reményét fejezte ki, hogy az új államfő egyesíti a társadalmat. Schönborn úgy vélte, hogy a szoros eredmény miatt fontos, hogy az új államfő ne megosztó, hanem egyesítő lépéseket tegyen.
A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Második alkalommal történt újraválasztásakor, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg.
Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.
A franciáknak, a németeknek és az olaszoknak is nagy kő esett le a szívéről...
Párizs és Berlin üdvözölte Alexander Van der Bellen megválasztását az osztrák elnöki székbe.
Manuel Valls francia miniszterelnök hétfő késő délutáni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy - mint fogalmazott - megkönnyebbüléssel fogadta a szabadságpárti Norbert Hofer vereségét az ausztriai elnökválasztáson.
"Megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy az osztrák választók elutasították a szélsőséget. Ebből tanulnia kell Európának"
- írta Valls a Twitteren.
Joachim Gauck német államfő gratulált Van der Bellennek a megválasztása alkalmából, és meggyőződéses európaiként méltatta őt. Gauck hangsúlyozta: Van der Bellen olyan időben veszi át a hivatalát, amikor Európa nagy kihívások előtt áll.
Megkönnyebbülést említett az osztrák választási eredmény kapcsán Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is. A SkyTG24 olasz hírtelevíziónak kijelentette, hogy az eredmény ugyanakkor "lecke a hagyományos pártoknak", amelyek választási céljaikra a migráció kérdését használják fel megfogalmazása szerint "populista nyomásnak engedve".