A YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése alapján Németországban az évtizedes munkahelyi, iskolai kapcsolatok ellenére a nem muzulmánok és a muzulmánok inkább egymás mellet, és nem együtt élnek. Ezt jelzi, hogy a lakosság 62 százalékának baráti, ismerősi körében egy muszlim sincsen.
A végzettségi szint emelkedésével növekszik a nem muzulmán-muzulmán kapcsolat gyakorisága: az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 42 százalék ápol baráti, ismerősi kapcsolatot muzulmánokkal, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében 28 százalék ez az arány, ami azért is figyelemreméltó, mert a németországi muzulmánok végzettségi szintje elmarad a lakosság egészének végzettségi szintjétől.
A németek jellemzően nem csupán muzulmán ismerősökkel nem rendelkeznek, de az iszlámról sem tudnak sokat: 52 százalék a saját bevallása szerint keveset, 20 százalék pedig semmit sem tud a muzulmán vallásról, kultúráról, és a nem muzulmán vallású németországi lakosság 84 százaléka egyszer sem járt németországi mecsetben.
Ezzel szemben a muzulmán vallású lakosságban több mint kétharmados, 68 százalékos mindazok aránya, akik alaposnak vagy nagyon alaposnak értékelik ismereteiket a kereszténységről - mutatta ki a YouGov a dpa hírügynökség megbízásából készült felmérésében, amelyet hírportálok ismertettek.
A felnőtt lakosságra nézve reprezentatív felmérés alapján a németek 60 százaléka a muzulmánok számának növekedését érzékeli a mindennapi életben. Azonban nézeteit nyíltan vállaló radikális iszlamistát kevesen láttak: 87 százalék válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy találkozott-e már olyan emberrel, aki az iszlám valamely radikális irányzata hívének mondta magát.
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török és az egykori Nyugat-Németországba települt be vendégmunkásként a hatvanas évektől, vagy ilyen családba született. A volt NDK területén elenyésző a muzulmánok aránya. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma Németországban.
A muzulmánok helyzetéről az utóbbi hetekben új lendületet vett a közéleti vita az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt révén, amely programjában leszögezte, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz, ezért a többi között be kell tiltani a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését, a minaretek építését és a müezzinek tevékenységét, és nem szabad muzulmán intézményeknek megadni az egyházakat megillető közjogi testületi jogállást.
A YouGov április 25. és 27. között készítette a felmérést 2020 ember megkérdezésével.