"Az Országgyűlés – követve a fenntarthatóság és a szolidaritás egyetemes eszméjét, elsődleges küldetésünknek tekintve Magyarország jelen és jövő generációinak jóllétét, kulturális, gazdasági és természeti értékeink és erőforrásaink védelmét, bölcs hasznosítását, az ország környezetbiztonságának és önellátó képességének erősítését – globális felelősségünk tudatában, a rendelkezésre álló legújabb tudományos ismeretek és a valós tapasztalatok alapján, a globális felmelegedés mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetstratégiai jelentőségű üggyé nyilvánítja. (...) Az Országgyűlés ezzel összefüggésben felhívja a Kormányt, hogy haladéktalanul hirdesse ki a klíma vészhelyzetet." Bármennyire is tűnhet ez ellentmondásnak, de erre a szövegre még maga Kövér László is igent nyomott a parlamentben 2019. december 3-án (ezzel az LMP határozati javaslatáról tárgyalhat a Parlament).
A magyar Országgyűlés - a Fidesz-KDNP-kétharmad támogatásával - 2020-ban tehát tárgyalni fog a klímavészhelyzetről, annak hazai hatásáról, és - remélhetőleg... -
Amely ugyan már zajlik, de hivatalosan, központilag még nincs megerősítve a magyar fél részéről.
A köztévében is a környezeti katasztrófákra figyelmeztetnek
Nagy erdőtüzek, vízhiány és gyakoribb trópusi ciklonok jellemezték az évet - árnyalta a hivatalos kormányzati kommunikációt Juhász Árpád geológus az állami tévén. Emlékezetes, bár még mindig gyakoriak a - bárgyú és nevetséges - klímaváltozást tagadó/bagatellizáló kiszólások, azért a kormánypártok támogatták, hogy az LMP klímavészhelyzetről szóló javaslata a parlament elé kerüljön.
Áder János államfő koccintós beszédében is így figyelmeztetett Újév első pillanataiban:
"a káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön, a légkör közös, a vizeink egymásba folynak".
Ez nagyjából annak felismerése, hogy a klímakatasztrófa kivédése, hatásainak csökkentése nem nemzetállami szintű feladat, és ha valaki gátja a felkészülésnek, azzal a rendszer fennmaradását veszélyezteti.
A köztársasági elnök által elmondottakból az is kiderül, hogy a kormányzati agytröszt azért tisztában van a valósággal, és nem csak globális ("Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van"), hanem lokális szinten is;
(már-már egy magyar Greta Thunberg!).
2020 tehát a kármentesítés éve lesz?
Most így, január elsején elképzelhető, hogy 2020-ban lesz olyan felelős magyar politikai döntéshozó, aki kiáll a magyar társadalom elé, és elmondja:
Agrárminiszter: rémisztő az éghajlatváltozás
Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán. Az MTI szerint Nagy István elmondta, a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.
Orbán Viktor miniszterelnök is elindult ebbe az irányba, amikor karácsonyi interjújában arról beszélt, a klímavédelem nemcsak fontos, de drága dolog is.
"A klímavédelem árát a klímarombolóknak kell megfizetniük. A klímaválság fő felelősei a legnagyobb, leggazdagabb országok és a világ legnagyobb multinacionális vállalatai"
- fogalmazta meg tűpontosan antikapitalista/antiglobalista zöld mozgalmak - eredeti - (vö.: Seattle-i csata, 1999) célkitűzéseit. Orbán Viktor helyzete ebből a szempontból egyszerű: kormánya először például azzal a Coca Colával kötött nemzetstratégiai megállapodást, amely a legtöbb műanyag hulladékáért felelős a világon, nosza, változtassunk azon a megállapodáson. De a leggazdagabb államok is egyre-másra telepítenek hazánkba összeszerelő-üzemeket, aktuális feltenni számukra is az áderi kérdést: "lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek".
Persze, először a nulladik lépésnek kell következnie. Az őszinteségnek. Idén van erre esély.