- Mielőtt az új albumotokat bemutatnánk, egyetlen kis visszakacsintás erejéig az ezt megelőző lemezetekről is ejtsünk már szót, vagyis a nyáron megjelent – több ínyencséget is rejtő – Dalriada válogatás CD-ről. Ez kizárólag az Áldás felvezetésére szolgált vagy más szándékotok is volt vele?
- Kettős volt a szándék, egyfelől nyilván a promóciós köröket szerettük volna felpörgetni, kicsit előzetesen behozni a zenekart a hírek közé, beszédtémát, hallgatnivalót szolgáltatni, másrészt viszont arra gondoltunk, hogy ez az elmúlt tíz év, és hét lemez talán már egészen jó alapot szolgáltat egy gyűjteményes anyag kiadásához. A CD-re kerülő számok válogatása abszolút szubjektív módon zajlott, körülbelül azok a dalok kerültek a korongra, amelyek a koncertprogram részét is képezték az adott album kiadásának tájékán, tehát közel sem teljes az anyag, nyilván lehetett volna más szempontok alapján is válogatni. Mindenesetre aki eddig nem, vagy csak részben ismerte a Dalriada-t, az most áttekintheti az eddigi munkásságunkat, és a visszajelzések alapján valóban sikerült is új barátokat szereznünk ezzel a lemezzel.
- Az Áldás előrendelése során a rajongói csomag mellett – az itthoni színtéren valószínűleg elsőként – az ellenségeiteknek is kedveztetek, hiszen egy gyűlölői pólót is lehetett tőletek rendelni. Ez kinek az ötlete volt? Mennyire volt sikeres ez az akciótok, fricskátok?
- Ha jól emlékszem, kiadói ötlet volt, amire természetesen azonnal rábólintottunk. Ez a fajta humor egyáltalán nem áll távol a zenekartól. Pontos számokat az előrendeléssel kapcsolatban nem tudok, de az kijelenthetem, hogy elsöprő sikert aratott az ötlet.
- Mivel az index-es Sixx egy idézetét raktátok fel a erre a pólóra, ezért adja magát a kérdés, hogy mennyire foglalkoztok a zenekart esetleg ért szakmai, rajongói és egyéb negatív kritikákkal?
- A rajongói vélemények nagyon fontosak, ezeket mindig figyelembe vesszük, ha jogosnak érezzük, próbálunk is változtatni, többek között ezért is nyúltunk bele most komolyan a koncertprogramba, vagy említhetném a zenekar kiadványainak, pólóinak abszolút rajongóbarát árazását is, sok más egyéb dolog mellett. A szakmai kritikák fontosak, de ha a nyilvánvaló lehúzás szándékát érezzük rajta, akkor lesz.rjuk.
- Nem apróztátok el a megjelenést, csodaszép a körítés, impozáns a széthajtható digipack. A külföldi terjesztés miatt lett dupla lemezes a tok, hogy a kinti rajongóitok is hozzájuthassanak így a válogatás lemezhez?
- Igen, ez volt a cél, hogy a külföldi, adott esetben a zenénkkel most ismerkedő érdeklődő kapja meg az új albumot, és mellé mindjárt meghallgathassa a zenekar korábbi dolgait is, ezzel egy átfogó képet nyerve a Dalriada-ról. A kiadványaink esztétikai oldalára is mindig nagyon igyekszünk odafigyelni, mert fontosnak tartjuk, hogy a bennünket közvetlenül támogató lemezvásárló tényleg kapjon egy külalakjában is igényesen megszerkesztett, egységes, átgondolt anyagot, amit jó érzéssel tud a polcra helyezni.
- Az Áldás címet és magának a dalnak a szövegét a kisfiatok születése inspirálta, vagy amúgy is ez lett volna, mint az eddig is használt hónapnevek soron következője?
- A zenekarban az elmúlt szűk három évben két gyermekáldás is volt, és a soron következő hónapnév így egy nagyon szép, kerek allegorikus jelentéstartalmat is nyert. Maga az Áldás dal is a születés-elmúlás-születés örök körforgását járja körbe, nagyon pozitív, nagyon felszabadult, és – véleményem szerint – nagyon őszinte módon.
- Ha ajánlóként csak egyetlen dallal lehetne kedvet csinálni az új lemezhez, melyik szerzeményt választanád, és miért? A legelső, szöveges klipként publikált Amit ad az ég lenne az vagy egy másik?
- Nehéz lenne egy dalt kiemelni az Áldásról, mert eléggé eklektikus lett zeneileg. Dalszerzőként a legbüszkébb az Úri toborzó című számra vagyok, ott nagyon jól sikerült a lemez erényeit egy tételbe sűríteni, de több másik szerzeménnyel is így vagyok. Az Amit ad az ég slágeres, könnyed, de ugyanakkor morcos középrészt, váltott szólókat, és népzenei kiállásokat is tartalmazó eklektikája ugyanakkor jó felvezetésnek tűnt.
- Olvastam pár meghökkent reakciót a Moldvageddon számotokkal kapcsolatban, főként a középső betétje okozott egyeseknek „gondot”, de szerintem csak az a baj, hogy azok nem szimpatizálnak vele, akiknek eddig kimaradt a Tormentor munkásságának egy bizarr részlete, vagy nem ismerik a Hobo-féle Vészbanyák dalát…
- Ezt a moldvai dallamot számtalan variánsával már rengeteg zenekar, előadó feldolgozta, most megtettük mi is, a magunk módján. Nyilván sarkít az egész dal, nyilván törekvés volt a meghökkentés, kizökkentés is, ugyanakkor viszont süt az egész, pusztít, úgy ahogy van. Mi mindenesetre nagyon szeretjük, és részben azoknak szánjuk, akik mindig meg akarják nekünk, vagy másoknak mondani, hogy miként kell feldolgozni a népzenét.
- Nagy kedvencem lett az albumot záró Fele zivatar egyszál gitáros előadása. A közelmúltban volt már két akusztikus koncertetek is. Ezek az átiratok megmaradnak az élő előadásokra vagy idővel esetleg lemezre is kerülnek?
- Mindenképpen lesz a nem is túl távoli jövőben komplett akusztikus lemez, mert ezek az átiratok annyira jól működnek élőben, hogy az hihetetlen. Egy-két dalnál meg kellett állapítanunk, hogy az akusztikus verzió egyszerűen jobban megállja a helyét, mint az eredeti.
- Már bő egy éve, hogy Szabó Gergely Szög a Dalriada billentyűse. Neki köszönhető az új lemezen a többször is felbúgó, fenségesen gurgulázó, hol a dudával, hol a gitárral „párbajozó” Hammond hangzás vagy az ő rock/hard rock zenei előélete miatt eleve úgy írtad meg azokat a számokat, hogy számítottál rá és erre a játékstílusra?
- Szög nagyon sokat hozzátett a játékával a lemez hangzásához, nélküle valószínűleg máshogy szólna az egész album, de a Hammond hangzások használata adott volt, mert egy sor új dalban egyszerűen kívánta az adott zenei rész a használatát. Én személy szerint nagyon szeretem, és sok Hammondos zenét is hallgatok, lesz a zenének ettől a hangszertől egy speciális íze, zamata. Szög amúgy inkább neoklasszikus/europower vonalon tevékenykedett, és persze zongorán is nagyon jó, de ettől még teljesen jól meg tudtuk faragni azokat a hard rockos részeket, mert Ő ebben is teljesen otthonosan mozog.
- Mivel te vagy a zenekar szövegírója és zeneszerzője is, kézenfekvő, hogy téged kérdezlek. A rock és metal muzsika mellett sok népzenét hallgatsz otthon? Nekem mintha úgy tűnne, hogy most néhány dalban már-már teljesen autentikusan énekelsz.
- Sok népzenét hallgatok, és ezek persze hatással vannak egy idő után az emberre, de nem volt ez részemről törekvés, hogy autentikus jelleggel énekeljek, inkább csak próbáltam az adott témához legjobban passzoló hangszínt kiválasztani. A Dózsa rongyosa végén például eléggé furcsa lenne izomból rekeszteni a gyönyörű dudadallamra. (nevet)
- Mi alapján választod ki, hogy egy-egy új kiadványra milyen szövegtémák kerülnek?
- Ami érdekel, ami fontos, ami megérint, az jöhet. Sok szöveget írtam az új lemezre, öt-hat teljesen megírt szöveg is a fiókban maradt végül.
- Laurával osztozkodtok az énektémákon. Ezek megszületését hogyan kell elképzelni? A próbateremben és a stúdióban dolgoztok ezeken?
- Az énekdallamok megosztása már a dal megírásakor elkezdődik. Nyilván vannak olyan témák, amiket nehezen egyeztetnék össze a gitározással élőben, ezeket automatikusan Laura énekli. Vannak aztán olyan témák, amikre Laura kifejezetten kijelenti, hogy Ő szeretné énekelni, aztán vannak olyanok is, amiket meg direkt magamnak írok. A stúdióban felénekléskor aztán minden a helyére kerül.
- Mostanában rákaptam arra, hogy a „normális” stúdióban készült lemezeket fülhallgatóval is végighallgatom, hogy adjak az élvezeteknek, és az Áldás esetében bizony leesett az állam, annyira tömény, vastag, de minden hangjában jól elkülöníthető a végeredmény. Ha szabad ilyet mondani, és ezzel természetesen nem degradálom le az eddigi kiadványaitokat, ez a legmonumentálisabb, és a legjobban megszólaló Dalriada anyag.
- Köszönjük szépen! Rengeteget dolgoztunk a hangzáson, hogy minden apró részlet hallható legyen, és semmi ne nyomjon el semmit. Itt szeretném megemlíteni a Denevér Stúdiót, és személyesen Töfit (Cserfalvi Zoltán, stúdióvezető hangmérnök, tulajdonos – a szerk.), és Boross Bélát, akik áldozatos munkával rakták össze a lemezt, és akik teljesen a magukénak érezték a produkciót. Nélkülük nem lehetett volna ilyen az album, köszönjük!
- Te hová helyeznéd a Dalriada diszkográfiában az Áldást? Minden elképzelésedet sikerült maradéktalanul megvalósítani ezen az albumon?
- Az anyag szerintem egy jól sikerült keveréke a korábbi, a Szelek albumig jellemző hangzásvilágunknak, és a későbbi, népzenésebb dolgainknak, és tartalmaz némi abszurd zenei humort is, aminek korábban nem, vagy csak korlátozottan engedtünk teret. A lemez megírásakor nem az volt a szándék, hogy megváltsuk a világot az elképesztő újdonságainkkal, mert a nyolcadik albumon nekünk már nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Azt szerettük volna, hogy az adott, jól ismert stílusunkban minél erősebb dalok szülessenek, a lehető legjobban átgondolva, és kidolgozva, és szerintem ennek a szándéknak nagyrészt sikerült eleget tennünk. Az ember persze sosem teljesen elégedett, így most sem vagyok az, de legalább a következő lemezen már tudom, mit kell máshogy megvalósítani. (nevet)
- Néhány szám már szöveges videóként fent van a kiadótok YouTube csatornáján. Rendes (imidzs vagy koncert) klipet nem terveztek?
- Lesz klip, nagyon komoly látványvilággal, és koncepcióval, ennek forgatását már el is kezdtük, valamikor januárra tervezzük a publikálást. Koncertklip, ha az égiek is úgy akarják, napokon, heteken belül érkezik.
- Nagy örömömre egyre többször készíthetek olyan interjút, ahol az aktuális vendégtől azt kérdezhetem, hogy a Mahasz listás helyezés milyen érzéseket ébreszt benne. Nálatok ez fokozottan igaz, hiszen szeptember elején az Áldás megjelenésekor a Top 30-ba az összes többi Dalriada lemez is bekerült. Mit szóltatok, mikor megkaptátok erről a hivatalos tájékoztatást?
- Lestünk egy marha nagyot! (nevet) Nagyon jó érzés, és egy erős visszajelzés arra nézve, hogy komoly igény van a zenekarra, és zenéjére. Köszönjük innen is mindenkinek, aki vásárlásával minket támogatott!
- Jó pár éve azt nyilatkoztad, hogy számodra csak az az elfogadható, hogy ha egy zenekar mindenféle külső elvárás, befolyásoló tényező nélkül dolgozik, csak a saját belső „közlési kényszere” dominálhat minden egyes megnyilvánulásában. A Dalriada ennek szellemében alkot, és az elmúlt esztendők során bizonyítást nyert, hogy ennek eredménye (és maga a hozzáállás) nagyon sokaknak tetszik. Te személy szerint elégedett vagy a banda itthon és külföldön elért eredményeivel, elfoglalt pozíciójával?
- Sosem vagyok elégedett, mindig hajt előre a kényszer, mert jónak, fontosnak tartom azt, amit csinálunk, és minél több emberrel szeretném megismertetni a zenénket, mondanivalónkat, és ezen keresztül a magyar kultúra kis szeletkéit. A külföldi ismertségünk alapszintű egyelőre, de például idén is nagyon sokat dolgoztunk ennek fejlesztésén, és jövőre még többet fogunk. Ami beszédes adat: a zenekar mindvégig magyar nyelvű zenével ez év végéig, hazánkat is beleértve már tizennyolc (!) országban koncertezett, és jövőre ez a szám is nőni fog.
- Javíts ki kérlek, ha nem jól emlékszem, de a tavalyi 10 éves születésnapi Dürer-kertes bulitok úgy volt meghirdetve, hogy azon DVD felvétel is készül. Egyáltalán nem számonkérés jelleggel, de ebből lesz kézzel fogható anyag?
- Igen, ezt a dolgot tisztába is kell tenni… A helyzet az, hogy több, előre nem látható technikai gond, és egyéb hiányosságok miatt, de a zenekar hibájából ez az anyag olyan szinten lett elcseszve, hogy az sajnos kiadhatatlan. Rettenetesen sajnáljuk, mert a közönség leírhatatlan volt, a buli hangulata egyszeri, megismételhetetlen, és fantasztikus, egyértelműen DVD-n lenne a helye, de azt kell mondjam, hogy az a felvétel nem alkalmas erre. Ígérjük, hogy az akkor, és azóta szerzett tapasztalatok birtokában még a jövő évben kijövünk egy DVD-vel, amely méltóképp bemutatja majd a Dalriada és közönsége fantasztikus erejét koncerten.
- Gondolom, a közeljövő tervei között előkelő helyen szerepel, hogy az új lemez dalai közül minél többet bemutassatok élőben is. A decemberi lengyel fellépéssorozat és az év végi hazai pályás, soproni lemezbemutatót követően, tehát a jövő évi dátumok, helyszínek alakulnak már?
- Jelenleg tárgyalás alatt van egy komoly tavaszi kanyar, és a magyar lehetőségekről is beszélgettünk már. Egy biztos, mindenhova el akarunk jutni az új anyaggal, ahova csak lehet!