Nem Merkel a mumus, ilyen a reálpolitika

Nem Merkel a mumus, ilyen a reálpolitika

Naivitás azt gondolni, hogy egy stabil gazdasági helyzetben, amelyben a német vállalati érdekek érvényesülni tudnak, a mindenkori német kormány nem reálpolitikai megfontolásokat fog szem előtt tartani. Vélemény.

Napi jegyzet - Az előzetes várakozásoktól eltérően, meglehetősen nagy visszhangot váltott ki Angela Merkel hétfői soproni látogatása. A német kancellár, aki évek óta Orbán Viktor bevándorláspolitikájának nemeziseként van megjelenítve a közvélemény előtt (ezt mind a kormánypárti, mind pedig a kormánykritikus sajtó erősen táplálta), olyan munícióval szolgált, amivel azonnal sikerült térden lőnie a kormány kritikusait.

Az ellenzéki pártok közül a gyurcsányista Demokratikus Koalíció reagált először a kancellár látogatására, amit lelkesen üdvözöltek, de afelett már elsiklottak, hogy miről is beszélt. Angela Merkel ugyanis az Orbán Viktorral tartott soproni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

„Amikor arról beszélünk, hogy milyen céllal jöttek létre a kohéziós és a strukturális alapok, el kell mondani, hogy azért vezették be őket, hogy erősítsék a konvergenciát az Európai Unión belül. Amikor megnézzük Magyarország gazdasági növekedési mutatóit, látjuk, hogy Magyarország ezt a pénzt úgy használja fel, hogy az az emberek jólétét szolgálja.”

Majd hozzátette: Németország örül, hogy ehhez munkahelyekkel járulhat hozzá.

A magyar sajtó ezt úgy értelmezte – nem is lehet másképp -, hogy Merkel lényegében azt mondta: Magyarország, vagyis az Orbán-kormány jól használja fel az uniós forrásokat.

Meglehetősen meghökkentő kijelentés ez azután, hogy a jogállamiság kérdése mellett pont az uniós források felhasználása, az erre épülő intézményesített korrupció miatt éri a legtöbb kritika a kormányt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy korábbi jelentése alapján nem is ok nélkül. Ugyanakkor nem csoda, ha a kormánypárti sajtó győzedelmesen számolt be a német kancellár „elismerő” szavairól.

A gyurcsányista Demokratikus Koalíción belül ezután kapcsolhattak, hogy talán mégsem annyira üdvözlendőek Angela Merkel szavai, és ennek ismeretében a párt reagáló közleménye egyenesen kínos. DK-s vagy DK-közeli véleményvezérek, illetve platformok által terjesztett összeesküvés-elmélet száguldott végig a Facebookon. Megjelentek a komment-kommandók, melyek mindenhova bemásolták az „igazságot”:

Merkel szavait szándékosan rosszul fordította a kormánypárti sajtó, azt vette át kritikátlanul mindenki (mert nem tudnak németül), miközben a német kancellár nem is azt mondta, amit neki tulajdonítanak.

A DK-s Nyugati fény is átvette és kioktatóan megosztotta a fake news-t. A hazugságot azonban gyorsan cáfolni lehetett, mivel Merkel teljes szövege elérhető a német kormány hivatalos oldalán. A Nyugati fény előbb törölte a cikket, majd kénytelen volt elismerni, hogy bizony Merkel tényleg az uniós pénzek megfelelős felhasználását dicsérte. A komment-kommandóknak is visszavonulót fújtak.

Az ellenzéki oldalon a kancellár szavai érthető módon többnyire felháborodást, értetlenséget és letargiát szültek. Az eddig Orbán Viktor egyik legnagyobb ellenfelének tartott Angela Merkel hogy/miért mondhatott ilyet?

Főleg azoknak fáj a kancellár kijelentése, akik szerint – ha belülről nem is -, de majd kívülről érkezik a felmentő sereg, ami bedönti az Orbán-rendszert. Ez nem teljesen hagymázas gondolat, az elmúlt század magyar rendszerváltozásai, rendszerváltásai valóban külső, drasztikus események: világháborúk és világpolitikai folyamatok hatására jöttek létre.

Ilyen környezetről most nem beszélhetünk, és a jövőt illetően csak találgatni lehet. Azt sem tudhatjuk, hogy Angela Merkel beszédében szándékos kitérő volt az uniós források felhasználásának említése, vagy csak egy nem végiggondolt megjegyzés.

Ettől függetlenül naivitás azt gondolni, hogy egy stabil gazdasági helyzetben, amelyben a német vállalati érdekek érvényesülni tudnak, amikor a német cégek is részesednek a magyar uniós forrásokból, akkor a mindenkori német kormány nem reálpolitikai megfontolásokat fog szem előtt tartani.

Az elmúlt években számtalanszor tanúbizonyságát tette a Merkel által irányított német politika, hogy kritikusan viszonyul az Orbán-kormányhoz. De ennek határa addig tart, amíg nem sért német gazdasági érdekeket.

Azt is figyelembe kell venni a német hozzáállásnál, hogy tavaly áprilisban és most májusban is meggyőzően fölényes választási győzelmet aratott a Fidesz. Ez egy olyan német szempont, amivel kapcsolatban az ellenzéknek az a feladata, hogy az elkövetkezendőkben meggyőző ellensúlyt mutasson fel.

Angela Merkel vagy Németország nem lesz attól mumus, hogy a realitásokat figyelembe véve, a pragmatizmus szűrőjén keresztül, elsősorban német érdekek mentén alakítja politikáját és gazdasági kapcsolatait.

A német partnerség fókusza ez, és minden bizonnyal akkor is ez lesz, amikor már nem Angela Merkelnek hívják Németország kancellárját (2021-től már biztosan nem), minthogy Orbán Viktor után is a német érdekeknek megfelelően keresik majd a partnerség lehetőségét.

Addig is, a kívülről érkező csodavárás illúziójával le kell számolni, az országhatárokon belül kell elvégezni a politikai feladatot és kormányképes alternatívát felépíteni.

 

Merkel ünnepelni jött, de itthon Orbán ünnepelhet

Akik konfrontatív hangnemre vártak Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója kapcsán, azoknak csalatkozniuk kellett, helyette nagyon is konstruktív hangnemet tapasztalhattak. A két vezető a páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából találkozott Sopronban. Arra emlékeztek közösen, hogy 1989.