A kormányzat által létrehozni tervezett kínai Fudan Egyetem kapcsán lapunkkal is megosztotta álláspontját Ángyán József agrármérnök, a második Orbán-kormány egykori államtitkára, aki szerint az állami, rendszerszintű korrupció és hazaárulás megalapozott gyanúját is felvető projektről van szó. Ugyanakkor szerinte nem lenne indokolatlan erről a kérdéskörről megkérdezni a magyar embereket.
„Nemzeti" kormányunk kínai hitelből, kínai céggel, kínai vendégmunkásokkal építteti a kínai egyetemet
Az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa. Az intézményt a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC) építtetné meg Magyarország, a beruházási ajánlatuk szerint 338 milliárd forintba kerülne, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalnák összesen 520 ezer négyzetméter megépítését, amihez Magyarország a hírhedt Budapest-Belgrád vasút konstrukciójához hasonló gigahitelt venne fel.
Ángyán felidézte, hogy 2003-ban Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása – ezzel szuverenitásunk egy részének kétségtelen feladása – ügyében még országos népszavazást tartottak. A volt államtitkár viszont hozzátette:
Azóta sokat fejlődhetett az ország, vezetése ma „sokkal jobban teljesít”, hiszen úgy tűnik, a bonyolultabb – „hova kerüljön a biciklitároló” típusú, a közösséget megosztó, sorsdöntő – kérdések „össznemzeti” megvitatásával szemben a kelethez, annak diktatúráihoz való csatlakozást érintő „egyszerű ügyekben” nemhogy népszavazásra, de még csak „nemzeti konzultációra” sincs szükség.
Úgy látja, a kormány és annak feje – „a magyaroktól kapott teljes körű felhatalmazás” jegyében nem először – „az emberek” és a törvényhozás megkérdezése nélkül is dönteni tudott a kínai elköteleződés újabb lépése mellett.
Áttanulmányozva ezt a "nagyívű" projektet, Ángyán József szerint a "kiváló" döntés végleges „nemzeti megpecsételése” jegyében vélhetően nem volna haszontalan legalább például az alábbi kérdésekben „nemzeti konzultációt” tartani:
Egyetért-e Ön azzal, hogy 31 évvel a rendszerváltás és 17 évvel az EU-csatlakozás után
– az a sanghaji Fudan egyetem, a Kínai Kommunista Párt elitegyeteme létesítsen Budapesten, 520 ezer négyzetméteren, részben a tervezett ferencvárosi, 12 ezres kollégiumi negyed, a Budapest Diákváros helyén, 4-5 karból álló, 5-6 ezer hallgatót és mintegy 500 oktatót befogadó önálló egyetemi campust, amely egyetem
- együttműködik a kínai hírszerzéssel, külön kémiskolát működtet, és a Kínai Kommunista Párt elitképzőjeként tanárainak és hallgatóinak legalább negyede párttag?
- alig két éve chartájában a gondolat- és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűségnyilatkozattal helyettesítette?
- kinyilvánította, hogy az egyetem alapvető vezetője a KKP egyetemi bizottsága?
- ahol a párt iránymutatásainak megfelelően az oktatás és kutatás nem érintheti egyebek mellett az alkotmányos demokrácia, a civil társadalom, a sajtószabadság, a KKP bírálata, a kínai szocializmus nehézségei és az emberi jogok területeit?
- ahol Hszi Csin-ping – Mao Ce-tung-ot is megszégyenítő – iránymutatása szerint az egyetemi oktatás és oktatásszervezés lényege az ideológiai és a politikai munka, minden tudomány Marx elméletén alapul, az egyetem dolga pedig ezt a hallgatókban szüntelenül tudatosítani, hogy mindannyian a szocialista alapértékek rendíthetetlen híveivé váljanak?
– már 2024-től Fudan Hungary Egyetem néven működjön, amit – a magyar állam alóli egyetem-kiszervezések mintájára – egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hoz létre és tart majd fenn?
– a projekt 100 milliárd Ft közvetlen magyar költségvetési forrásból és 450 milliárd Ft – a magyar állam által, a Budapest-Belgrád vasút beruházás mintájára felvett – kínai hitelből valósuljon meg, amelyet teljes egészében Magyarország fizet?
– a nyilvánosságra került kormány-előterjesztésnek és titkos kormányhatározatnak megfelelően
- a főváros és a kormány előzetes megállapodása alapján sok ezer magyar diáknak tervezett, modern kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projektet felrúgva, területének egy jelentős részén, azt kiszorítva,
- kizárólagosan kínai kivitelezésben – kínai technológiával, munkaerővel és építési anyagok felhasználásával – épüljön meg,
- a jogi szabályozásnak pedig – tán már nem is meglepő módon – mielőbb „el kell érni azt a pontot, ahol a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”?
– az építkezést – az EU vonatkozó szabályozásának való megfelelést „nem relevánsnak” tekintve –arra a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatra bízzák,
- amelyet a Népi Felszabadító Hadsereggel, vagyis a kiber-kémkedést és technológiai hírszerzést jórészt felügyelő kínai katonasággal való szoros kapcsolata miatt, a velünk NATO-szövetséges Egyesült Államok védelmi minisztériuma 2017-ben feketelistára tett?
- amely 2012-ben az Afrikai Unió székházát – mint öt év után kiderült – egyfajta kínai "hírszerzési központként" építette meg, titkosszolgálati lehallgatási és információ-továbbító technikával/technológiával szerelte fel?
- amelynek nemzetközi beruházásait az elmúlt 10-12 évben ezen túl is korrupciós és/vagy kémkedési ügyek sorozata (pl.: fülöp-szigeteki útépítés, bahamai luxushotel- és kaszinóépítés, pakisztáni autópálya építés, ausztrál építővállalat felvásárlás kísérlete, stb.) kísérte?
– a Kormány javaslatára az Országgyűlés úgy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy
- az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű (azaz jelen esetben kínai – a szerző) felsőoktatási intézmény akkor folytathasson nálunk oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam (azaz jelen esetben Kína) kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és
- képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű, amely esetben
- a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban (azaz jelen esetben Kínában) elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok legyenek adhatóak, továbbá
- az oktató- és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam (azaz jelen esetben Kína) előírásait kell alkalmazni?
– vázolta fel a lehetséges kérdéssort Ángyán professzor, aki szerint érdemes az ügy részleteit feltáró cikkek mellett a kormányzati propaganda szócsövének írását is szemügyre venni, amely mint fogalmazott, nem a tényeket cáfolja, vagy a döntés megalapozottságát igazolja, hanem a titkos kormánydöntés kiszivárgását – jól bevált gyakorlata szerint – a főpolgármester személye elleni támadásra használja.
Budapesti kínai egyetem - Kik tárgyalják az együttműködést s történt-e nemzetbiztonsági átvilágítás?
A Nemzetbiztonsági Bizottság keddi ülésén többek között az ellenzéki képviselők kezdeményezésére szó volt Magyarország és a Fudan Egyetem között köttetett megállapodásról, illetve arról a kínai egyetemről, amelyet Orbán Viktor és a kínai kommunista párt megegyezése alapján úgy látszik, meg fognak építeni Budapesten, ismertette Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Parlament Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke az ülést követően Facebook-oldalán.