A Spitzbergákon (norvégül Svalbard) adna új otthont a migránsoknak a norvég Zöld Párt - adja hírül az Independent cikkére hivatkozva a Mandiner. A zöldek helyi vezetője szerint az Európai Unió most "vizsgázik" abból, hogy mennyire veszi komolyan saját elveit, ezért Norvégiának kötelessége befogadni a "menekülteket". Mellesleg a szigetlakók többségének munkát adó helyi bánya éppen most bocsátott el 150 munkást, akiknek a politikus szerint "biztonságosabb munkája" lehetne egy befogadóállomáson.
A Spitzbergák amúgy jóval az Északi sarkkör fölött található.
A zöldek felkérték a helyi kormányt, hogy mihamarabb teremtsen törvényes lehetőséget a migránsok letelepítésére ezen a remek helyen. Amelynek területének több mint fele, részben vagy alapból lakhatatlan, mert jégmező, vagy gleccserek borítják. Éghajlata is igen kellemes, a nyári hónapokban akár 4-5 fokig is felkúszik a hőmérő higanyszála. Október végétől, február közepéig teljes sötétség uralkodik. A jegesmedvék viszont nagyon szeretik ezt a régiót. A közelmúltban annyira elszaporodtak, hogy a helyieknek már a lakott településeken belül napközben is érdemes puskát maguknál vinni, ha nem akarják mackóvacsoraként végezni. Mondjuk mindannyian nem lakhatnának jól a lakosokkal, mivel
a Spitzbergákon több jegesmedve él, mint ember.
Az előbbiből több, mint 3000, az utóbbiból 2800 él ezen a kies tájon. Ám a migránsokra vágyó lelkes humanisták nem azon agyalnak, hogyan fogják szíriai, pakisztáni, vagy afgán védenceik túlélni az első telet. Az ilyen praktikus megfontolások egy igazi progresszív, ajróper erő szemében másodrangúak.
A legnagyobb gondjuk az, hogy a Spitzbergák nem tartozik a schengeni övezetbe,
így nem olyan könnyű ideköltözni. Ám a zöldeknek erre is van megoldási javaslatuk. A szigetcsoport ugyanis névleg Norvégia része, de nem egészen. Egy 1920-ban aláírt egyezmény szerint ugyanis több mint negyven ország végezhet gazdasági tevékenységet a Spitzbergákon, és ebbe elvileg a munkavállalási jog is beletartozhat. A szerződést az akkoriban francia védnökség alatt álló Szíria nem írhatta alá, ám Afganisztán igen.
Úgyhogy a Röszkénél beözönlő afgánokat kapásból tovább lehetne engedni