Az azeri elnök elképzelhetőnek tartja Hegyi-Karabah kulturális autonómiáját

Az azeri elnök elképzelhetőnek tartja Hegyi-Karabah kulturális autonómiáját

Nem zárta ki a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah kulturális autonómiáját Ilham Aliyev azeri elnök a Nikkei című japán lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az AzTV azeri hírtelevízió idézett csütörtökön.

"Az önrendelkezésnek különböző fajtái vannak, ahogy a közösségeknek is. Például lehetséges kulturális autonómia. Ezt látjuk a fejlett európai országok esetében is, amikor az emberek bizonyos jogokkal rendelkeznek önkormányzataikban, illetve közösségeikben. Az Azerbajdzsán területén élő örmények is rendelkezhetnek hasonló kapcsolatokkal"

- mondta az azeri államfő.

Aliyev egyben hangsúlyozta: országa területén nem fogja engedni egy második örmény állam létrehozását. Kijelentette azt is, hogy Baku sosem fog engedélyezni egy önrendelkezésről szóló referendumot Hegyi-Karabahban.

"Nem lesz semmiféle népszavazás Hegyi-Karabahban. Sosem fogunk ebbe beleegyezni. A tárgyalások során sem egyeztünk bele ilyesmibe, és most, hogy visszaszereztük a térség nagyobb részét, szó sem lehet erről"

- hangoztatta az azeri vezető.

Kijelentette, hogy az önrendelkezés fontos tényezője a nemzetközi jognak, de nem sértheti Azerbajdzsán területi épségét. Úgy fogalmazott, hogy az örmények "már önrendelkeztek", hiszen saját állammal rendelkeznek.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.

(MTI nyomán)