Az a balatoni hal, amit annak mondunk – hökkentett meg sokakat három éve Bitay Márton Örs agrárállamtitkár. Három év eltelte után itt a konkrét terv: az lesz a balatoni hal, amit annak mondunk...
Hamarosan balatoni halnak lehet nevezni a tó vízgyűjtőjéről, a terület halastavaiból származó fogassüllőt és pontyot. Így kerül vissza a „balatoni hal” a tóparti vendéglők és halsütödék kínálatába, persze nyilván idézőjelek nélkül…
Az agrártárca ugyanis uniós földrajzi árujelző oltalmat kért a balatoni halra. Sajtóhírek szerint az oltalom a Balatonban élő, vagy a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt, élő, hűtött, illetve fagyasztott formában kereskedelmi forgalomba hozott fogassüllőre és pontyra vonatkozna. A Balatoni Hal Konzorcium által benyújtott kérelem alapján Balatoni hal névvel – étkezési célra – csak a 0,5 kilogrammnál nagyobb fogassüllőket, illetve a 1,5 kilogrammnál nagyobb pontyokat lehetne forgalmazni.
A Balatonnál már négy nyár telt el azóta, hogy (a halászat betiltása óta) nem kerülhetett balatoni hal a tóparti vendéglők, halsütödék asztalára. Hiába tartja úgy számos vendéglátós és turisztikai szakember, hogy ez az állapot nonszensz akkor, amikor amúgy a helyi ízek, helyi termékek népszerűsítésének a fontosságáról beszélnek lépten-nyomon.
Éljen a hekk és a kazah keszeg? Nem feltétlenül, hiszen a szaktárca és a vendéglátós „véleményvezérek” között háromévi „harc” után egyezség született: Bitay államtitkár álláspontja győzött, jöhet a „balatoni” hal…
Nem mindenki törődik azonban bele ebbe, dr. Steinmetz Ádám például látná még értelmét az érdekeltek (turisztikai- és marketing-szakemberek, halászok, horgászok, vendéglátósok) egy asztalhoz ültetésének, hogy valahogy mégis el lehessen érni: újra valódi balatoni hal kerülhessen a tóparti vendéglők asztalára. Vízilabdás olimpiai bajnokunk, aki a Jobbik képviselőjelöltje az egyik balatoni körzetben, amondó: a vicc kategóriája, hogy miközben egyre több turista érdeklődik a helyi ízek iránt, a jófajta balatoni bor mellé nem kóstolhatja meg az igazi balatoni fogassüllőt, mert a Balaton partján nem lehet balatoni halat kapni.
„Senki nem állíthatja komolyan, hogy a tógazdaságban nevelt halnak és a balatoninak ugyanolyan az íze – így Steinmetz Ádám. – Sok a halastó Észak-Somogyban, a Balaton közelében is, de ott takarmányozzák a halat, több helyütt például kukoricával, tritikáléval etetik, ha erre ráfogjuk, hogy balatoni hal, akkor az a fogyasztó megtévesztése. Korrektebb volna a „balatoni régióból származó hal” elnevezés. Pozitívum viszont, hogy a jelek szerint a döntéshozók is felismerték: a jelenlegi, a balatoni halászat 2013. decemberi megszüntetése óta fennálló állapot tarthatatlan egy turizmusból élő térségben. De arról kéne inkább egyeztetni, hogy a Balatonból kifogott hal hogyan kerülhetne vissza a tóparti halsütödék, éttermek asztalára!”
A képviselőjelölt szerint nyilvánvaló, hogy politikai és nem szakmai döntés született, amikor a 400 ezer főt számláló horgásztársadalom érdekeit vették figyelembe a halászat megszüntetésekor. De éppen ezért az egyeztetésből sem szabadna kihagyni a horgászok képviselőit. „Számos érintettel, szakemberrel beszéltem, vannak észszerű javaslataik (az nem sorolható ide, hogy a horgászok maguk adják el a kifogott halat, hiszen ez hobbi, sport, nem pedig jövedelemszerző tevékenység), tehát nem reménytelen a helyzet”.