A Jobbik két előterjesztéssel is élt az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának hétfői ülésén. A legerősebb ellenzéki párt egyrészt azt szerette volna elérni, hogy a törvényhozás szabályozza az európai uniós források jogtalan igénybevétele és felhasználása miatt keletkezett visszafizetési kötelezettség módját, és egyeztessen a visszafizetés ütemezéséről, emellett az OLAF-jelentésekben megnevezett "gazdasági szereplők" közvetlenül a magyar költségvetésbe fizessék be a jogosulatlanul igénybe vett eurómilliókat (Lex Tiborcz). Másrészt Gyöngyösi Márton, Bana Tibor és Staudt Gábor önálló indítványban ismét arra szólította fel az Orbán-kormányt, hogy csatlakozzon hazánk is az Európai Ügyészséghez.
Vita nélkül - fizethetünk Tiborczék helyett
Bana Tibor társelőterjesztőként expozéjában elmondta, Szilágyi Györggyel közösen azért nyújtották be a javaslatukat, mert az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hazánkban rendkívül komoly visszaéléseket, csalásokat derített fel, az EU-s források magyar felhasználását a korrupció gyanúja lengi be, miközben a magyar ügyészség falaz a kormánynak - utalt a bizottság jobbikos alelnöke arra, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik biznisze miatt 13 milliárd forintos támogatást kell Brüsszelnek visszafizetnie Tiborcz István helyett a magyar adófizetőknek.
"Jelenleg az a helyzet, hogy a tisztességes magyar állampolgárok látják kárát annak, hogy a kormányközeli oligarchák szabálytalanul használják fel az EU-s pénzeket"
- hangsúlyozta Bana Tibor, szerinte ugyanis azoknak kellene viselnie a felelősséget, akik bűnösök, nem pedig azoknak, akik nem tehetnek arról, hogy nem jobb célokra használják fel ezeket az eurómilliókat.
Mivel a vitában egyetlen(!) kormánypárti képviselő sem szólalt meg (ami már csak azért is fura, mert a Liberálisok gumicsont-szerű Sargentini-jelentéssel kapcsolatos beadványa kapcsán hevesen védték a mundér becsületét), Hörcsik Richárd bizottsági elnök tett kiegészítéseket, igaz, a javaslathoz érdemben ő sem szólt hozzá:
- az OLAF csak ajánlásokat tehet a magyar ügyészségnek, és nem büntetést kell fizetni, hanem csak nem lehet felhasználni az inkriminált projekthez EU-s forrásokat (ami nem teljesen igaz, mert ha már elköltötték ezeket a pénzeket, akkor azokat vissza kell fizetni - lásd Tiborcz esete),
- nulla esélyt lát arra, hogy a hazánkkal szemben megindított kötelezettségszegési eljárás célba érjen, és nem hinné, hogy ne kapnánk meg a támogatásokat ebben a ciklusban,
- bízik az Európai Bizottság összetételének megváltozásában,
- és elismerte, a 2020 utáni támogatások ügyében kemény vita zajlik már most is a háttérben, "a veszély fennáll", már csak azért is, mert a brexit miatt 10 milliárdos lyuk keletkezik az EU-s költségvetésben, így a hazánknak járó támogatás biztosan csökkenni fog.
Végül 2 ellenzéki igen (Bana Tibor, Ungár Péter - utóbbi LMP) és 6 nem szavazat mellett a bizottság kormánypárti többsége lesöpörte az asztalról annak a lehetőségét, hogy az adófizetők helyett az EU-s forrásokat megcsapoló oligarchák fizessenek.
Így tervezték
A testület ezután két azonos irányú javaslat vitáját együttesen kezdte meg: az ellenzéki politikusok arra szólították fel a kormányt, hogy hazánk is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Bana Tibor szerint azért van szükség a megerősített uniós intézményre, mert a magyar ügyészség ebből a szempontból nem látja el feladatát, így fennáll a következő ciklusban a forrás-visszafizetés veszélye, és cáfolta azt a fideszes érvet, hogy az OLAF önmagában képes hatékonyan megvédeni az EU-s forrásokat. A jobbikos alelnök hangsúlyozta, nem igaz az sem, hogy az Európai Ügyészség csorbítaná hazánk függetlenségét, hiszen a korábbi elképzelésekkel ellentétben, a jogkörük már csak az EU forrásainak felhasználásra vonatkozna. Szerinte a csatlakozás lehetőséget biztosítana arra is, hogy
az Orbán-kormány megmutassa, nyitott a korrupció elleni küzdelemre.
Korózs Lajos (MSZP) a szocialisták beadványa kapcsán pedig arra világított rá, hogy az eddigi 270 OLAF-vizsgálat eredményeként 660 millió eurót kellene a tagállamoknak visszafizetnie, tehát ez EU intézményeibe vetett bizalom építése szempontjából is fontos lenne az Európia Ügyészség hatékony működése, illetve az EU érdekeit sértő pénzügyi bűncselekmények nyilvánosság előtti feltárása.
De nem sikerült meghatni a kormánypárti politikusokat. Hörcsik Richárd elmondta, bár támogatják a fő célt, a pénzügyi bűncselekmények elleni fellépést, "de itt nemzeti elvekről van szó" szerinte, nem pedig a visszaélésekről. Továbbra sincs napirenden hazánk csatlakozása az az Európai Ügyészséghez - jelentette ki.
A felcsúti térséget képviselő fideszes Tessely Zoltán pedig arról beszélt, hogy 2010-től az EU-s források felhasználása egy „sikertörténet”. Azok érkezését semmi nem akadályozza, "minden a tervek szerint zajlik" - fogalmazott.
Így Bana Tibornak jobb híján csak annyi feladta maradt, hogy kiegészítse a kormánypárti képviselőtársait, az Európai Unió pénzeinek felhasználása elsősorban Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István számára volt siker történet – húzta alá.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás napirendre vételét 6 kormánypárti nem szavazattal utasították el.