"Adunk egy esélyt a tárgyalásoknak és az ajánlatoknak, amelyeket a különféle érdekeltektől kaptunk az utóbbi napokban" - indokolta döntését Netanjahu.
A Jeruzsálemtől keletre, két izraeli telep között található Hán al-Áhmarban mintegy kétszázan élnek, többségük tákolmányokban. A beduin falu a megszállás és az izraeli telepespolitika pusztításának jelképévé vált az utóbbi időben.
Az izraeli hatóságok azzal vádolják Hán al-Áhmar lakóit, hogy illegálisan telepedtek le a térségben. A falusiak október elsejéig kaptak időt arra, hogy elhagyják otthonaikat, amelyeket a földdel akarnak egyenlővé tenni.
Az Európai Unió és az ENSZ is aggodalmát fejezte ki a település sorsa miatt és döntése felülvizsgálatára szólította fel az izraeli kormányt.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szerdai közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a civil építmények katonailag nem indokolt megsemmisítése és a lakosság erőszakos kitelepítése háborús bűnnek minősül.
Hán al-Áhmar sorsáról hosszas jogvita után tavasszal döntött az izraeli legfelsőbb bíróság, kimondva, hogy a hadsereg áthelyezheti a települést. A döntés bírálói szerint ezzel Izrael gyakorlatilag kettévágja Ciszjordániát. Több jogvédő szervezet szerint is a kényszerű kitelepítés háborús bűnnek minősül. Az izraeli hatóságok 12 kilométerrel tervezik arrébb költöztetni a falu lakóit, az arab Abu Disz falu melletti szeméttelep szomszédságába.
A faluban a dzsahalin palesztin törzs tagjai élnek. A törzs tagjai az 1950-es években vándoroltak az izraeli Arad város környékéről a Jeruzsálemből a Holt-tenger felé vezető út mellé, amikor a terület még Jordániához tartozott. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Ciszjordániát.