A német fővárosban mintegy 15-20 olyan arab klán tevékenykedik, amelyek a menekültek közül szerzi az utánpótlását. Különösen a fiatal és fizikailag erős férfiak a bűnözői csoportok célpontjai, akiket aztán fel is használnak a "piszkos munka" elvégzésére - mondta egy nyomozó a lapnak. A klánoknak ráadásul - ahogyan a terroristáknak is - roppant hasznosak ezek az emberek, lévén azok teljesen ismeretlenek a német hatóságok előtt.
[fb_pages_codes:immigration]
A Berlinben (és sok más német városban) működő "családok" még '70-es évek végén érkeztek, többnyire Libanonból, felvásárolták az olcsó házakat, majd megszerezték a szervezett bűnözés jelentős részét. A bevándorlási hullám felpörgésével aztán a luxuslimuzinok hirtelen megjelentek a menekültszállások előtt...
Rablásra, kábítószer-kereskedelemre, vagy épp az egymás közti leszámolásra használják fel ezeket az embereket. A menekültek idejönnek, nincs pénzük, sokan közülük nem beszélnek németül, így természetesen veszélyes, ha valaki az anyanyelvükön közeledik hozzájuk - mondta egy német ügyvéd utalva arra, hogy milyen könnyen találhatnak utánpótlást az alvilági szereplők a rászoruló emberek között.
Ráadásul egy letartóztatással még mindig jobban járnak, hiszen egy német börtönt még összehasonlítani sem lehet például a szír polgárháborúval. A klánok emellett megígérik nekik, hogy amíg ők a rács mögött vannak, vigyáznak a családjaikra, ami persze nem igaz - folyatta a szakértő.
A rendőrség nagyon nehezen tudja felvenni a harcot a saját, belső, szigorú szabályok között működő arab alvilággal, ráadásul egyre jobban látszik, hogy egy mélyebbre és mélyebbre hatolnak a város szövetébe. Ezt mutatja, hogy az illegális tevékenység mellett egyre több a törvényesen működő üzletük is: vízipipa bárok, éttermek, éjszakai klubok, autókereskedelem.
Hogy ez ne legyen elég: ezek a klánok egymás közti vitákat saját "igazságszolgáltatási és szankcionálási rendszerben" rendezik le, bírónak sokszor a felettük álló imámokat, családfőket kérik fel - olvasható a cikkben.
Szép példája annak, hogyan is működik a párhuzamos társadalom Nyugat-Európában, még az alvilágban is.
[fb_pages_codes:immigration]
A Berlinben (és sok más német városban) működő "családok" még '70-es évek végén érkeztek, többnyire Libanonból, felvásárolták az olcsó házakat, majd megszerezték a szervezett bűnözés jelentős részét. A bevándorlási hullám felpörgésével aztán a luxuslimuzinok hirtelen megjelentek a menekültszállások előtt...
Rablásra, kábítószer-kereskedelemre, vagy épp az egymás közti leszámolásra használják fel ezeket az embereket. A menekültek idejönnek, nincs pénzük, sokan közülük nem beszélnek németül, így természetesen veszélyes, ha valaki az anyanyelvükön közeledik hozzájuk - mondta egy német ügyvéd utalva arra, hogy milyen könnyen találhatnak utánpótlást az alvilági szereplők a rászoruló emberek között.
Ráadásul egy letartóztatással még mindig jobban járnak, hiszen egy német börtönt még összehasonlítani sem lehet például a szír polgárháborúval. A klánok emellett megígérik nekik, hogy amíg ők a rács mögött vannak, vigyáznak a családjaikra, ami persze nem igaz - folyatta a szakértő.
A rendőrség nagyon nehezen tudja felvenni a harcot a saját, belső, szigorú szabályok között működő arab alvilággal, ráadásul egyre jobban látszik, hogy egy mélyebbre és mélyebbre hatolnak a város szövetébe. Ezt mutatja, hogy az illegális tevékenység mellett egyre több a törvényesen működő üzletük is: vízipipa bárok, éttermek, éjszakai klubok, autókereskedelem.
Hogy ez ne legyen elég: ezek a klánok egymás közti vitákat saját "igazságszolgáltatási és szankcionálási rendszerben" rendezik le, bírónak sokszor a felettük álló imámokat, családfőket kérik fel - olvasható a cikkben.
Szép példája annak, hogyan is működik a párhuzamos társadalom Nyugat-Európában, még az alvilágban is.