A Jobbik törvényjavaslatban kezdeményezi a súlyosan szennyező akkumulátorgyárak hibernálásást – jelentette be csütörtöki, a gödi Samsung-gyár előtt tartott sajtótájékoztatóján Brenner Koloman, a párt elnökhelyettese, országgyűlési képviselője. Kifejtette, ez az indítvány a súlyosan szennyező tevékenységet folytató ipari üzemek azonnali felfüggesztését, a környezeti adatok teljes nyilvánosságát célozza.

Brenner Koloman felidézte, egymásnak ellentmondó információk keringenek arról, hogy ezek az üzemek milyen veszélyt jelentenek a magyarok egészségére, illetve a környezetre. Az ellenzéki honatya szerint
rendszerszintű problémáról beszélünk,
ezért kell felfüggeszteni ezeknek a tevékenységét mindaddig, amíg független, hiteles adatokat nem kapnak az üzemek működéséről.
A Jobbik elnökhelyettese azt is hangsúlyozta, a javaslat értelmében a szennyezési adatoknak köznyilvános adatoknak kellene lenniük. Saját tapasztalatai alapján beszámolt arról, az akkumulátorgyárak saját maguk mondhatják meg a hatóságoknak, mely anyagok iránt érdeklődjenek.
„A magyar polgárok egészsége és a természeti kincseink nem lehetnek alárendeltek sem politikai, sem gazdasági érdeknek”
– húzta alá a jobbikos képviselő.
Böjte Zita, aki az ellenzéki párt képviselőjelöltje Dunakeszin és környékén, emlékeztetett, hat éve foglalkozik a „gödi Samsung-problémával”.
Közölte, eddig kevesebb mint 379 millió forint bírságot szabott ki a Kormányhivatal, miközben
hat haláleset is történt országszerte az akkugyárakban.
Kiemelte azt is, a gödi gyár 20 ezer köbméter vizet forgat meg naponta, és ennek 50-60 százaléka elpárolog, ez az arány a debreceni üzem esetében 80 százalék.
Böjte Zita felidézte, az ősszel 1 millió köbméter vizet vásárolt Magyarország Romániától, azaz – vonta le a következtetést –
az ország nincs felkészülve ennek az iparágnak a fenntartására,
és ez a vásárolandó vízmennyiség csak növekedni fog.

A jobbikos képviselőjelölt arra is kitért, hogy a Samsung-gyár által egymaga elhasznált energia ugyanannyi, mint amennyit a lakosság elhasznál.
Megjegyezte azt is, az úthálózat fejlesztése is csak a gyárnak volt hasznos az elkészült termékek szállítására, a lakosság ebből semmi hasznot nem látott.
Azt is sérelmezte, hogy a különleges gazdasági övezetnek minősülő gödi üzem már nem a városnak, hanem a vármegyének fizeti az iparűzési adót, a vármegyéből visszacsorgatott pénz pedig jóval kevesebb, mint ami eddig járt a városnak.
Böjte Zita végül leszögezte, veszélyes, rákkeltő anyagokkal dolgozik a gyár. Közölte, a környéken sok rákos megbetegedést tapasztaltak, légzési problémákkal is sokan küzdenek. Szerinte ezek is a gyárnak a következményei.
„Többet ér az egészségünk, mint a pénz”
– emelte ki Böjte Zita, aki azt is megemlítette, a gyárakban főleg külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak.
