Észak-Rajna–Vesztfália választott vasárnap, csaknem 14 millió polgár mondott véleményt, mivel ebben a német tartományban már 16 éves kortól választójoguk van az embereknek a helyhatósági választáson. Tradicionálisan itt a mainstream pártok domináltak, elsősorban a szociáldemokraták, itt van a Ruhr-vidék is, éppen ezért komoly figyelmeztetés az eredmény Merz kancellárnak és a német kormánynak. Ebben a tartományban egyébként 1999 óta Merz CDU-ja kapta mindig a legtöbb szavazatot, legutóbb 2020-ban 34 százalékot, míg az SPD 23 százalékot, ami persze már akkor is történelmileg a legrosszabb eredményük volt. A mostani eredmény még ennél is kicsit gyengébb ugye, 33, illetve 22 százalékot értek el a német kormánypártok, ennyire kevés szavazatot tehát még soha nem kaptak a német szövetségi állam létezése óta. Az AfD 2020-ban valamivel 5 százalék felett teljesített, ehhez kell mérni a most kapott 14,5 százalékot. A Zöldek érzékeny veszteséget könyveltek el, 20 százalékról lecsúsztak 13 százalékra. Két komoly nagyvárosban, Gelsenkirchenben és Duisburgban az AfD jelöltje bejutott a második fordulóba, amely szeptember 28-án lesz, a CDU és az SPD máris kijelentette, hogy kölcsönösen támogatják az AfD jelöltjével szemben a másik párt jelöltjét.
Alig telt tehát el több mint 100 napja a Merz vezette CDU–SPD koalíciónak, máris bekövetkezett az, amit a német parlamenti választások után jeleztem:
„Igen, bizonyára lesznek a migráció kérdésében lépések, igen, a gazdaságban azért a CDU/CSU pártszövetség reagálni fog a korábbi hárompárti balliberális koalíció legdurvább ballépéseire, de a német társadalom továbbra is egyre rosszabbul működő államot kap majd, és nem lesz elégedett. Szerintem nem kell nagyobb jóstehetség ahhoz, hogy ez a koalíció sem fogja kiszolgálni a teljes ciklust, és hogy az AfD további erősödése is borítékolható.”
Ezt a véleményemet továbbra is tartom, és
a tartományi választások sorában ezután csak ennél durvább eredmények várhatóak,
például Szász-Anhaltban jövőre, ahol az AfD legutóbb 39 százalékon állt a közvélemény-kutatásokban…
Apropó, AfD, ahogy azt korábban is leszögeztem és már 2018-ban egy interjúban elmondtam, hogy ugyan lehet ezt a pártot nemes egyszerűséggel szélsőjobboldalinak tartani (ezt mi a Jobbikban ismerjük…), ugyanakkor természetesnek tartottam és tartom, hogy a balra kilengő német politikai rendszert egyfajta ellenhatásként éri az AfD felfutása. És igen, a német politikai és médiaelit teljesen balra tolódott az elmúlt évtizedekben Németországban,
jobboldalinak lenni már a legtöbb értelmiségi hivatásban is kihívásokat jelent,
ezt egyetemi kollégáim is Némethonban tanúsítják. Ezen politikai és médiaelit legfőbb jelszava a „Kampf gegen rechts”, tehát harc van mindennel, megkülönböztetés nélkül, ami jobboldali. Az elmúlt időszakban még a CDU pártirodáit és politikusait is támadások érték, merthogy „fasiszták”. Csak ezen tendenciák és tények ismeretében érthető az AfD erős eredménye, és a migrációval kapcsolatos egyre növekvő társadalmi elégedetlenségek. Merz kancellár azt nyilatkozta, hogy komolyan elemzik a helyzetet. Várjuk az eredményét…
(A szerző a Jobbik elnökhelyettese, országgyűlési képviselője.)