Az Európa Tanács megszavazta a Brenner-jelentést az akadémiai szabadságról és az egyetemi autonómiáról

Az Európa Tanács megszavazta a Brenner-jelentést az akadémiai szabadságról és az egyetemi autonómiáról

Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagja átfogó, 47 tagállamot érintő jelentést készített a Tanács számára az akadémiai szabadsággal és az egyetemi autonómiával kapcsolatban. E jelentést kedden, egy háttérbeszélgetés keretén belül ismertette részletesen.

November 20-án az ET legfontosabb és legmagasabb döntéshozó szerve elsöprő többséggel szavazta meg az ún. Brenner-jelentést. Ez, ha kicsit visszatekintünk az időben, egy 2018 júliusa óta tartó, hosszú folyamat végeredménye, melynek témája a tudás és az információ évszázadában kiemelkedően fontos össztársadalmi szempontból is.

Brenner Koloman kifejtette, az egyetemi autonómiát az egyik legrégebbi, s egyben az egyik legfontosabb európai és konzervatív értékként tartjuk számon, amely már a középkor óta komoly jelentőséggel bír, hiszen csak így lehetett világról való tudásunkat bővíteni.

A Brenner-jelentés egyfajta tükör a társadalom számára, melyben többek között arra a megállapításra jutott,

az antidemokratikus tendenciák veszélyt jelentenek mind az akadémiai szabadságra, mind pedig az egyetemi autonómiára.

A jelentés kapcsán érdemes megjegyeznünk, hogy annak jóváhagyását egy nappal megelőzően, azaz november 19-én az Európai Felsőoktatási Térség miniszteri konferenciája egyhangú definíciót fogadott el arról, mit tartalmaz az akadémiai szabadság.

Az alelnök kitért arra is, beigazolódni látszik, amit a parlamenti viták alkalmával hangoztatott: nem az alapítvány formája jelent problémát, hanem az, hogy a kuratóriumok magukhoz vonzottak minden olyan döntést, amelyet egy normálisan működő egyetemi autonómiában egyetemi polgárok által megválasztott szenátus dönt el.

A jelentés elkészültének két évében Brenner megannyi tárgyalást folytatott határon innen és túl: meghallgatta például a horvát tudományos akadémia, illetve a rektori konferencia elnökét is. Emellett munkájában az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetére is felhívja a figyelmet: személyesen beszélt a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szenátusi elnökével, illetve a marosvásárhelyi magyar orvosi kar kollégáival. E példák mind azt hivatottak alátámasztani,

a jelentés témája rendkívül komplex.

Brenner rámutatott többek között arra is, igencsak széles körű veszélyek fenyegetik az akadémiai szabadságot, illetve az egyetemi autonómiát. Példaként említette a felsőoktatás neoliberális elvek mentén, s szigorúan gazdasági alapon történő átalakítását, amely globális jelenség egész Európában, így hazánkban is.

A jobbikus politikus úgy fogalmazott, a Fidesz egyik érvkészlete, miszerint alapítványi formában hatékonyabban tud működni az egyetem. S ugyan lehet gazdasági mérőszámok alapján mérni, mennyire hatékony a képzés, ez esetben azonban minden más faktort figyelmen kívül hagyunk.

A polgári demokráciában egy rektor nem lehet forradalmár típus - Interjú

A középkor óta az európai kultúránk alappillérét képezi az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia, ami most többek között hazánkban is veszélybe került. Erre jutott az Európa Tanácsnak készített jelentésében Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, egyetemi docens.

Vegyük például a kárpátaljai magyarságot: fontos, hogy hazánkban legyen ukrán szak a viszonosság jegyében, mivel azonban rendkívül kevés hallgató szeretne ukrán nyelvet, irodalmat, illetve kultúrát hallgatni, ezen szak fenntartása szigorú, közgazdasági szempontból nézve bizonyosan nem lenne jó. Ugyanakkor mindenki által elfogadható tény – szögezte le a politikus –, hogy hazánk nemzetközi beágyazottsága és a határon túli, kárpátaljai nemzeti közösség szempontjából is kiemelkedően fontos az ukrán szak megléte, akár a diplomáciai szolgálatok későbbi tagjait tekintve.

Brenner elmondta, ez konkrét példa arra nézve, 

ne csak a gazdaságilag azonnal hasznosítható alkalmazott tudományokat támogassuk, hanem az alapkutatásokat is.

Úgy véli, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatainak kiszervezése pontosan azért igen veszélyes, hiszen addig hosszabb távon tervezhető alapkutatásokra is lehetett komoly finanszírozást csatlakoztatni.

Érvét alátámasztotta az ELTE kutatóinak hosszú éveket átölelő megfigyelésével: ők madár- és halrajok vonulását modellezték. Ha ennek értelmét szigorú, gazdasági szempontok alapján ezelőtt 40 évvel valaki megnézte volna, s „őt Palkovics miniszter úrnak hívják, bezárja e kutatási témát.” Egyébiránt ezek alapján tudjuk jelenleg megoldani a drónrajok vezérlését.

Alapkutatásokra kell költeni még egy olyan kis országban is, mint a mienk. A neoliberális gazdasági alapokon történő egyetemi finanszírozás pedig csak negatív tendenciákat okoz. Számunkra – hiszen az Elvi Nyilatkozat alapján a Jobbik egy keresztény szociális alapon álló jobbközép néppárt –, nagyon fontos az, hogy a tehetséges fiatalok a társadalom alsó rétegeiből is bejuthassanak a felsőoktatásba, valamint a tudomány világába. E szempontból is rossz az, miszerint átalakult a szemlélet: a hallgatót egyfajta vevőként határozza meg a neoliberális gazdasági szemlélet, s kvázi vesz magának egy diplomát, egy oktatást

 

– összegezte Brenner.

Kifejtette azt is, a klasszikus egyetemi világ arról szól, hogy az oktató és a hallgató közösen fedezi fel a tudományt és a világot. A 21. században pedig a kreatív iparágak szerepe egyre nagyobb az összgazdaságban, s e tekintetben olyan emberekre van szükség, akik például több nyelvet, kultúrát ismernek, s tudnak egymással kommunikálni.

Fontos kiemelni, hogy az Európai Unió alapító atyjai a néppárti Jobbikhoz hasonlóan keresztény szociális alapon képzelték el a közös uniót, melynek alapértékeihez tartozik a római jog alapján a jog uralma és a demokrácia, tartalmazva az autonómiákat, így az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot is

 

– fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

E jelentésről mindezek fényében elmondható, egy komplex, sokrétű témát felölelő munka, melyet a Jobbik részéről Brenner Koloman neve fémjelez.

Azt gondolom, ez is mutatja azt a nemzetközi elismertséget és támogatást, amit a pártunk már elért. Jelentésemben megfogalmaztuk annak szükségességét, hogy létrehozzunk egy keretegyezményt az akadémiai szabadságot és egyetemi autonómiát illetően, ezért az Európa Tanács kezdeményezi a jelentés kapcsán egy monitoring-, valamint egy későbbi átfogó keretrendszer kialakítását, melyben személyesen is részt kívánok venni

 

– zárta szavait Brenner Koloman.  

A teljes jelentés angol nyelven ezen a linken érhető el.