Brüsszelnek is reagálnia kellett az egyre több természeti csapásra

Brüsszelnek is reagálnia kellett az egyre több természeti csapásra

Az EU a katasztrófák utáni helyreállítási költségekbe száll be.

Az Európai Bizottság a tagállamok éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák utáni helyreállítási erőfeszítéseit kívánja támogatni a legújabb intézkedéseivel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024. szeptember 19-i lengyelországi látogatása során bejelentette, hogy három uniós rendelet módosítását javasolja, amelyek célja, hogy gyorsabb hozzáférést biztosítsanak az uniós forrásokhoz a katasztrófák utáni helyreállításhoz - adja hírül a portfolio.hu.

Összesen 18 milliárd eurónyi forrást írányíthatnak a kohéziós alapokból az árvízsújtotta tagállamoknak, így Magyarországoknak is.

A módosítások. a közép- és kelet-európai országokat érintő áradásokra és a Portugáliában pusztító erdőtüzekre reagálva születtek meg. Az érintett hét tagállam (Lengyelország, Románia, Ausztria, Csehország, Magyarország, Portugália és Szlovákia) körülbelül 18 milliárd eurónyi forráshoz juthat, amelyet a katasztrófák elhárítására fordíthatnak – írja közleményében az Európai Bizottság.

A legújabb javaslatok nagyobb rugalmasságot biztosítanak, lehetővé téve az alapok felhasználását a károk helyreállítására, élelmiszersegélyekre, egészségügyi és szociális támogatásokra, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás finanszírozására.

Vagyis nem új forrásokat igényelhetnének a kormányok, hanem az elérhető kohéziós forrásaikat irányíthatnák a helyreállításra.

A Bizottság két új intézkedést is hozott: bevezetett egy 30%-os előfinanszírozást, amely növeli a likviditást, és a támogatott intézkedések akár 100%-ának finanszírozását is, így elkerülhetővé válik a nemzeti társfinanszírozás szükségessége.

Az EMVA keretében a tagállamok közvetlenül és gyorsan nyújthatnak rendkívüli támogatást a károsult gazdálkodóknak, és nagyobb rugalmasságot élveznek a termelési potenciál helyreállítására irányuló intézkedések bevezetésében.

A javaslatokat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik a rendes jogalkotási eljárás keretében. Az elfogadást követően a tagállamoknak a saját szükségleteik figyelembevételével kell dönteniük a rugalmassági mechanizmusok kihasználásáról, és benyújtaniuk a szükséges módosításokat az Európai Bizottsághoz.