A választás eredményét szombaton jelentették be Liverpoolban, a Labour vasárnap kezdődő éves kongresszusának helyszínén. Corbynra a voksolásra jogosult párttagok 61,8 százaléka szavazott. Ellenfele Owen Smith, egy korábban kevéssé ismert Labour-politikus volt.
Jeremy Corbynt, a párt hagyományos baloldali irányzatának veteránját tavaly már megválasztották a Munkáspárt vezetőjévé. A Labour
árnyékkormányának és parlamenti frakciójának többsége azonban szembefordult vele,
és a brit EU-tagságról júniusban rendezett népszavazás után bizalmatlansági indítványt is benyújtottak ellene, amelyet a munkáspárti képviselők hatalmas, 172-40 arányban meg is szavaztak. Az alsóházi Labour-frakció teljes létszáma 229, vagyis a munkáspárti képviselők háromnegyede megvonta bizalmát a párt vezetőjétől.
A Corbyn ellen forduló Labour-képviselők azzal vádolták a párt vezetőjét, hogy nem tudta hatékonyan mozgósítani a Munkáspárt támogatóit a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson, amelyen a brit választók többsége - köztük a munkáspárti szavazók 40 százaléka - a kilépésre voksolt.
Corbyn azonban ezután sem mondott le, ezért vált szükségessé az újabb vezetőválasztási versengés. A Munkáspárt több mint 600 ezres tagságának körében
Corbyn elsöprő népszerűségnek örvend,
így az újabb választás eredményéhez sem fért sok kétség.
Corbyn még növelte is táborát,
mivel amikor először megválasztották a Labour élére, a párttagok 59,5 százaléka voksolt rá. Az is példátlan arányú győzelem volt a Labour történetében, de a szombaton bejelentett újabb vezetőválasztási eredménnyel Jeremy Corbyn ezt a rekordot is megdöntötte. Az újabb választásra a Munkáspárt több mint félmillió tagja regisztráltatta magát, és a hivatalos adatok szerint közülük 313 ezren szavaztak Corbynra, vetélytársa, Owen Smith 193 ezer voksot kapott.
A 67 éves Corbynt tavaly szeptemberben választották meg először a Munkáspárt élére. Elődje, Ed Miliband a Munkáspárt által a tavaly májusi parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség után távozott a párt éléről.
Corbyn már az EU-népszavazás előtt is számos szakpolitikai kérdésben összekülönbözött a Munkáspárt alsóházi frakciójával és a Labour korábbi vezetőivel. Politikai célkitűzéseinek sarkalatos pontjai között szerepel a brit önálló nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta felszámolása, valamint a korábbi konzervatív kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a brit vasút visszaállamosítása.
Tett olyan kijelentést is, amely szerint
Nagy-Britanniának ki kellene lépnie a NATO-ból,
és köztudott róla, hogy vehemensen ellenzi a monarchia intézményének fenntartását.
Corbynt a Munkáspárton belül is az 1980-as évekbeli hagyományos markánsan baloldali Labour-politika veteránjaként és feltámasztójaként emlegetik szemben a Tony Blair miniszterelnöksége óta uralkodó "harmadik utasnak" nevezett, balliberális irányvonallal szemben. Az általa vezetett Munkáspárt választói támogatottsága jelentősen elmarad a kormányzó konzervatívokétól. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a munkáspárti vezetőválasztás eredményének szombati bejelentése után közzétett friss felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Pártra jelenleg a választók 39 százaléka voksolna, a Labour támogatottsága 30 százalék.
Theresa May konzervatív miniszterelnököt a megkérdezettek 65 százaléka nevezte "erőteljes" vezetőnek; Corbynról csak 25 százalék nyilatkozott így.