A videó tanúsága szerint Kósa egy behízelgő porszívóügynök stílusában haknizta végig Debrecent aláírásokért, ami elég sok erőltetett, kínos jelenetet eredményezett.
A fideszes gagyimédia és a Facebookon terjedő agit-pop (igen, direkt így - a szerk.) primitív, "magyar ember disznót zabál, mert az nem muszlim" típusú alfarhangajira rákontrázva a kisfilm egy piaci jelenettel nyit, ahol a miniszter mi mást is ehetne reggelire, mint disznótorost, miközben arról lamentál, hogy az embernek akkor nem lesz hiánybetegsége, ha vért és tejet fogyaszt.
De a családi portéka - ne feledjük, Kósa Lajos édesanyjának csodálatosan menő sertéstelepe van, amibe számolatlanul ömlik az állami támogatás - szemérmetlen, vissza-visszatérő túlhájpolásán túl jönnek még egyéb csodák is.
"Nem foglalkozom pénzügyekkel" - Kósa mama nem akart beszélni a több milliós támogatásokról
így próbálta meg némi szarkazmussal elütni Kósa Lajos, modernvárosok-miniszter édesanyja a lapnak a több milliós állami támogatásban részesülő mátészalkai disznótelep ügyét. "Édesanyám nem strómanja senkinek" - ezzel az elhíresült mondattal a miniszter próbálta leszerelni az újságírókat keddi sajtótájékoztatóján, ám a Magyar Nemzet mai cikke egészen új megvilágításba helyezi ezt a kijelentést.
Sosem gondoltuk volna például, hogy Kósa Lajost egyszer az ezotéria és a horoszkópok témájában halljuk majd értekezni, bár az elfuserált James Bond-paródiába illő "Kósa Lajos. Lajos. Miniszter úr." megnyilvánulást már inkább kinéztük belőle.
A zárójelenet fideszes eligazításán természetesen elhangzik a kormány szokásos mantrája, miszerint a választások tétje az, hogy bevándorlóországgá válunk-e, a legabszurdabb jelenet mégsem ez,
hanem egy hajléktalannal való találkozás.
Miután a férfi közli, hogy ő az utcán alszik, a miniszter leereszkedő paternalizmussal közli vele:
"Az nagy butaság, mert a hajléktalanszállóban meg van hely. Télleg."
Mikor az utcán élő férfi közbeveti, hogy nincsen, a következő hagyja el Kósa Lajos fogainak kerítését:
"Dehogynem, tudom, mert, hogy én szoktam nekik adományozni egy csomó pénzt."
Mi csak annyit tennénk hozzá, hogy a hajléktalan férfi pedig nagy valószínűséggel saját tapasztalatból tudja, hogy mi a helyzet, mert ő a saját bőrén tapasztalja azt a magyar valóságot, amitől a miniszter úr "egy csomó pénzzel" megkíméli magát.
Külön érdemes még kiemelni a videó aláfestő zenéjét, ami a maga kissé balkáni hangulatú hipszter-ambientjével még szürreálisabbá varázsolja a filmremeket.
Jó szórakozást kívánunk: