Dunaszerdahely történelmi győzelmet aratott a pozsonyi csatában

Forradalmi áttörés: piros-fehér-zöld színek közepette, magyarul énekeltek himnuszt Szlovákia fővárosában. Ezúttal a magyarverés elmaradt mind a pályán, mind a lelátón. Egy egész ország ellenében, idegenben alázott, revánsot vett a DAC.

Tegnap, azaz vasárnap három pontot szerzett a DAC idegenben, nem máshol, mint a Slovan otthonában. Ez a forradalmi áttörés tizenkilenc év után, most először sikerült. A mérkőzésre több mint hatszáznegyven kék-sárga szurkoló kísérte el a dunaszerdahelyi gárdát, köztük sokan Magyarországról érkeztek, így közösen színig megtelítették a vendégszektort. A klub beszámolója szerint „hazai környezetet teremtettek a csapatnak”. A Dunaszerdahelyi FC DAC (1904) a hatalmas küzdelemben elért győzelmet a remek szervezettségnek és a pozsonyi együttest is megjárt, majd a saját bevallása szerint a szurkolók miatt visszaigazolt Martin Polaček védéseinek köszönheti. A mérkőzés már az elején fantasztikusan indult, az első három percben betalált a diadalmas gól, a harmadik percben Ljubicic nagyszerűen ugratta ki Štepanovskýt, aki az elfekvő Krnáč mellett hidegvérrel gurította el a labdát, így lett meg a 0:1.

„Szerdahelyiek vagyunk,
Mind a DAC-nak szurkolunk,
Magyarul énekelünk,
Egész ország ellenünk.”

A DAC szerint a félidő végén a szurkolóik buzdítása volt a legérdekesebb, hatalmas hangerőt beleadva hajtották előre a játékosokat. A vendégsereg piros-fehér-zöld lufikkal emlékezett a 1848. március 15-én kitört forradalomra és szabadságharcra. A második játékrészben a DAC taktikus játékkal, szervezett védekezésből próbált gyors kontrákat vezetni. A pozsonyiak végig keresték az utat Polaček hálójához, nem kevés pontrúgást is elvégeztek, ám heroikus védekező játékkal megtartotta Dunaszerdahely az előnyét.

„Így a 640 DAC-drukker ünnepi hangulatát egy történelmi győzelem is növelte, amit a lefújást követően együtt ünnepelhetett játékosainkkal!”

- áll az fcdac.sk honlapján.

Nem mindig csak móka és kacagás...

Ez volt a huszonegyedik rangadó a Slovan otthonában. Még csak másodszor végződött a DAC sikerével, először 1996 nyarán. Négy évvel azelőtt, 1992-ben nem volt ilyen vidám a Pozsony-Ferencváros mérkőzés. Mint emlékezetes, akkor a magyarországi szurkolókat szlovák kommandósok „barbár, szükségtelen, indokolatlan és megtorló jellegű roham” keretében verték széjjel, ráadásul az FTC is kikapott. Nagyobb létszámban, magyarországi szurkolók szervezetten, 2008 novemberében érkeztek Dunaszerdahelyre, ekkor a Slovan drukkerek mentek a felvidéki városba. A szlovák rendőrök akkor is keményen küzdöttek, gyakorlatilag agyba-főbe verték a magyarokat viperával. Az erőszakszervezet brutalitása azért is érthetetlen volt, mert nem előzte meg semmi olyan cselekmény, ami indokolta volna a fellépést. Egy felvidéki magyarhoz helikopteren érkezett segítség, újra kellett éleszteni, az áldozat, Krisztián az egyik fülére megsüketült. A tegnapi nap elégtétel lehetett mindenki számára.

Legközelebb Kassára utazik a kék-sárga együttes

Edzői nyilatkozatok:

Jozef Chovanec, Slovan:

„Emocionális mérkőzés volt, magas tempóban, nagy küzdelemmel. Váratlanul ért minket a korai gól, az ellenfél kevés területet adott nekünk, szervezetten játszottak…”

Tomislav Maric, DAC:

„Izgalmas mérkőzés volt, számunkra az volt a fontos, hogy a Slovan individuálisan remekül képzett játékosainak kevés területet adjunk. Ezt 90 percig teljesítettük is. Sikerült korán betalálnunk, ami nagyban segített minket, és többször szerencsénk is volt, Polaček pár remek védéssel megtartotta a csapatot. A második félidőben is rendezettek voltunk, jól játszottunk, akár újabb gólt is lőhettünk volna. Összességében elégedett vagyok a csapattal, a játékosok segítették egymást és ebben az irányban kell tovább haladnunk, fejlődnünk.”