A Lázár János-féle budapesti forráselvonásra reagáló javaslatsorozat első részében arra vonatkozóan fogalmazott meg ötleteket a Jobbik, hogy Budapest területén milyen egészségügyi fejlesztések lennének megvalósíthatók az olimpiai pályázat fel nem használt milliárdjaiból.
Az ellenzéki néppárt szerint nemcsak ők, hanem a nép is úgy gondolja, az egészségügy mellett az oktatásban is el lehet költeni ezeket a forrásokat.
Ennek alátámasztásául Dúró felhozta, hogy az úgynevezett Valódi Nemzeti Konzultáció során a válaszadók 91 százaléka vélte úgy, a jómódúak könnyebben jutnak diplomához, ezért szükség van egy közel 10 éve elhúzódó ösztöndíjrendezésre. Az államilag finanszírozott férőhelyek száma pedig a 2010-es 68 ezerről 57 ezerre esett vissza, tehát ezt is ki lehetne bővíteni.
Korábban mind Balog Zoltán, mind Rétvári Bence arról beszélt, az olimpiarendezés elnyerése esetén több kollégiumi férőhelyet lehetne létesíteni. A HÖOK reprezentatív felmérése szerint Budapesten mintegy négyezer kollégiumi férőhely hiányzik, így ez a felszabaduló pénz egyik lehetséges hasznosítási formája Budapesten.
Dúró szerint az Európai Unió nemzeti érdekeket semmibe vevő elosztási rendszere, vagyis a konvergenciakritériumok miatt a budapesti egyetemek uniós forrást nem tudnak felhasználni, arra nem is pályázhatnak. Ez óriási tehertétel a fővárosi felsőoktatási intézmények számára, az olimpiai pályázat visszavonása révén felszabaduló forrásoknak szintén egy hasznos fővárosi felhasználási módja lehetne.