Közel féléve tartja bizonytalanságban a kormányzat a Honvédkórház állományát, ám ezt a helyzetet tovább tudta súlyosbítani.
Május 30-án derült ki egy, a miniszterek hatáskörét részletező salátatörvényből, hogy a Honvédkórház kikerül a Honvédelmi minisztérium irányítása alól, és 2023. január 1-ig létrehoznak egy új egészségügyi szolgáltatót a honvédelmi és a belügyi tárca közös vezetésével.
Az RTL már akkor arról számolt be, hogy
Az intézmény mintegy háromezer fős létszámának túlnyomó részét jelenleg honvédelmi alkalmazottként foglalkoztatják, egy kisebb rész pedig katonaként szolgál. A feladatuk kettős: a munkájuk 80-90 százalékban ellátják a civil lakosságot, a fennmaradó részben pedig katona-egészségügyi feladatokat végeznek. Itt működik többek közt a járványügyi központ, itt végzik a pilóták alkalmassági ellenőrzéseit, továbbá ez az intézmény felel Magyarország egészségüggyel kapcsolatos NATO-kötelezettségeinek teljesítéséért is. A honvédségnek ez a legnagyobb alakulata.
Végül a kormányzat egy újabb, több mint százhatvan oldalas salátatörvény foglalkozott ismét a Honvédkórházzal. Igaz, a
"Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról"
szóló törvénycsomag (T/1620) csak érintette a kérdést. Mindössze egy bekezdés szólt erről (97. §):
„A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egészségügyi szolgáltatónak minősülő Magyar Honvédség Egészségügyi Központ honvédelmi szervezetből, 2023. január 1. napjával kiválással jön létre a miniszter irányítása alatt egy új egészségügyi szolgáltató, amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatóként végzett feladatait. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter együttesen gondoskodik.”
A salátatörvényt október 18-án nyújtotta be Pintér Sándor belügyminiszter a parlament elé, október 24-én lefolytatták a szakbizottsági vitát, 27-én az Országgyűlés is vitázott róla, majd november 2-ára a részletesvita-szakaszt is lezárta a Parlament. November 17-én került a törvénycsomag a Törvényalkotási Bizottság (TaB) elé. Itt annyinak kellett volna történnie, hogy a jogász végzettségű országgyűlési képviselők kodifikációs szempontból megvizsgálják a javaslat szövegét, és ezen szempontok szerint tesznek hozzá, vagy vesznek el a szövegből.
De esetünkben nem ez történt. Gyakorlatilag a parlamentet és a szakbizottságot megkerülve, a TaB-on módosították a törvénycsomag szövegét.
Tizennyolc bekezdésben módosítaná a kormányzat az egészségügyi törvényt (197. évi CLIV. törvény 244/C. paragrafusa).
Többek között ezek az újítások (T/1620/13):
- A honvédelemért felelős miniszter 2022. december 15. napjáig határozatban megállapítja azon egészségügyi munkakörű katonák és honvédelmi alkalmazottak által betöltött beosztásokat és munkaköröket, amelyek szükségesek a Magyar
- Honvédség egészségügyi feladatai ellátásához. Ők maradhatnak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ alkalmazásában, a többiek viszont átkerülnek az új, eddig még meg nem ismert szolgáltatóhoz.
- 2023. január 1-jével, az új egészségügyi szolgáltatónál létrejövő egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át annak a honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, aki 2022. december 31-én honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál olyan munkakört tölt be, amely nem tartozik a fent meghatározott munkakörök közé.
- Az új egészségügyi szolgáltató 2023. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról és az új jogviszony tartalmáról egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja az érintett munkavállalót. Úgy, hogy december 15-én derül ki, hogy egyáltalán a Honvédség kötelékében maradhat-e az érintett orvos, vagy szakápoló, nővér.
- Ha az érintett az átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, arról az egyoldalú jognyilatkozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozhat.
- Ha az öt napos gondolkodási idő után a munkavállaló úgy dönt, nem egyezik bele a folytatásba, a munkaviszonya a nyilatkozattételt követő első munkanappal már meg is szűnik.
- A javaslat szerint nem csökkenhet a fizetés. Legalábbis azt írják, hogy "az átvevő új egészségügyi szolgáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye – az új egészségügyi szolgáltatónál létesült új jogviszonyának fennállásáig – nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege."
Hogy miért zárta ki a kormányzat a szakmát és a politikai egyeztetést az új egészségügyi szolgáltató kapcsán, az jó kérdés. De erről a módosítóról is már csak szavazni fog a parlament, és valószínűleg így fogadja el majd azt a kormánypárti többség.