Útkeresésről szólt a Magyar Hang polgári értelmiségieket felvonultató pódiumbeszélgetése. A „Merre tovább polgári Magyarország” című rendezvényen a jobboldali, konzervatív meghívottak próbálták felvázolni, hogy miként valósulhatna meg a polgárosodás befejezetlen folyamata. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a kormányváltás előfeltétel, de ennek mikéntjét másképp látták, ahogy az sem derült ki, hogy mihez kezdenek az ellenzék soraiban ülő NER-ügynökökkel vagy a közéletbe visszaszivárgó szocialista csontvázakkal.
Gulyás Balázs publicista, a beszélgetés ötletgazdája nyitotta a Fortuna hajón tartott rendezvényt, ami az ellenzék jobboldali konzervatív részére váró útkeresés kezdeteként szerveztek meg. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese, a KDNP-ből kiábrándult Lukácsi Katalin, Király Miklós, az ELTE tanszékvezetője, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke próbálta felvázolni azokat a lehetséges megoldásokat, amellyel a Fidesz leváltása és a hasonló értékrendű szavazók egybe terelése is elérhető.
A publicista nyáron cikksorozatban foglalkozott a polgári réteggel, amelyet a kormányra kerülése utáni években olyannyira elvesztett a Fidesz, hogy már az első kétharmadot hozó polgári körök is megszűntek. Gulyás már akkor azt írta, hogy a polgári értékek csak szavakban érhetők tetten a kormánypártoknál, miközben a szabad rablás és a hatalomhoz való ragaszkodás lett a politikájuk lényege.
Ez volt az, amiben a beszélgetés minden résztvevője egyetértett. Még abban sem volt közös álláspont, hogy Magyarországon milyen mértékben ment végbe a polgárosodás. Gyöngyösi Márton szerint történelmi okai vannak annak, hogy a XX. században nem sikerült végbe mennie a folyamatnak. A rendszerváltás utáni harminc év elég lehetett volna, de a polgárosodást felülről próbálták meg erőltetni, ami hiba volt. Az elmaradást a politikus szerint azon lehet tetten érni, hogy a Fidesz naponta csinál olyan dolgokat, amibe egy polgárosodott társadalomban egy nap alatt belebukna a kormány.
„Magyarországon szeretjük valami külső tényezőre fogni a dolgokat és ez Orbán Viktor ellenségkereső politikájának sikere is jól mutatja”
– fogalmazott Gyöngyösi, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a miniszterelnök szarból várat alapon azért hozta létre a nemzeti nagytőkéseket, hogy a polgárosodást fentről elősegítse.
„Attól, hogy Mészáros Lőrinc meg Tiborcz István hozzájut akkora vagyonokhoz, amekkora más országokban egy nagytőkés szintje, nem fogják tudni, hogy hogyan kell egy piacgazdaságban céget működtetni.”
Király Miklós szerint a Fidesz azért dobta a polgári értékeket, mert a 2002-es és a 2006-os választási kudarcból azt szűrték le, hogy ezekkel nem lehet nyerni. Az alapvető hibát ott követték el, hogy 2010-ben, amikor a Gyurcsány-féle improvizatív kormányzással szemben valódi igény mutatkozott a polgárosodásra, akkor már a populista-illiberális vonalat erőltették.
„Jelenleg egy olyan focimeccset szeretne játszani a kormányzópárt, ahol nemcsak a csapatot, de a bírókat és a partjelzőt is ő adja, az első gól után pedig változtatnak a szabályon.”
Király szerint van egy olyan középosztály, aminek a tagjai nem a NER-ben gondolkoznak, őket kell megszólítani és egybe terelni. Az elmúlt 9 év szerinte sokat gyengített a polgárosodás lehetőségein – a társadalmat eluraló félelemtől kezdve az intézményrendszer leuralásáig sorolható okok miatt.
Új párt jöhet a jobboldalon?
Pálinkás József is úgy látta, hogy van politikai tér egy olyan politikai formációnak, amely a polgári Magyarország híveit, a jobboldali keresztény közönséget szólítja meg. A Fidesz egykori oktatási minisztere azt mondta, hogy egy ilyen párt megalkotásán dolgozik, igaz többet nem árult el erről.
A meghívottak mindannyian úgy látták, hogy egy jól szervezett kormányváltással az ország is nyerne. Márki-Zay Péter aggasztónak nevezte, hogy már nemcsak Észtország robog el mellettünk, hanem Szlovákia és Románia. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint ez polgárosodás a jólétről is szól, mert a polgári Magyarország egy modern, demokratikus és szabad jogállamot jelentene.
Pálinkás József vázolta a legpontosabban a feltételeit a jólét megteremtésének és ezzel együtt egy erős polgári réteg kialakulásának. A szempontok nagy része valószínűleg csak a fideszes politikusok számára lehet ismeretlen, egy normális országban nem azt kérné számon egykori minisztere Orbán Viktoron, hogy a közérdek figyelembevétele és a szabályok megszilárdítása alapvetés ahhoz, hogy sikeresen épüljön az ország.
„Ma egy mindent kisajátító állampárt uralkodik, amely párbeszédre, de racionális gondolkozásra sem képes.”
- fogalmazott Pálinkás, aki szerint a mai Magyarországon a politika nem a köz szolgálatát, hanem a gazdasági élet uralását jelenti.
„Ha Dobrev Klára lesz Orbán Viktor kihívója, akkor nem lehet leváltani Orbán Viktort”
A 2022-es váltás mikéntjéről csak azzal kapcsolatban volt egységes álláspont, hogy az egyéni körzetekben a legesélyesebb jelöltnek van értelme elindulni. Márki-Zay az önkormányzati választás sikereit annak tulajdonította, hogy az ellenzéki pártok rájöttek, hogy a hagyományos pártpolitikai módszerekkel nem lehet legyőzni a jelenlegi pártállamot, csak összefogással.
„Gyurcsánnyal kutyanehéz lesz összefogni, de nélküle lehetetlen lesz legyőzni Orbánt.”
A polgármester szerint Puzsér Róbertnek igaza volt bizonyos dolgokban, de abban tévedett, hogy először az ellenzéket, aztán a kormányt kell leváltani, mert rossz volt a sorrend. Ezt támasztották alá a fővárosi eredmények is. Most, hogy a fővárosban nincs Fidesz, el lehet kezdeni az ellenzék kitakarítását, Márki-Zay a korrupciós botrányban fuldokló kispesti szocialista vezetést és a Gyurcsány-kormány közéletbe visszakapaszkodott vállalhatatlan arcait hozta fel példaként.
Pálinkás arról beszélt, hogy csak a kormányképes, koalícióképes pártok együttműködésére, országos szintű koordinációra van szükség ahhoz, hogy 2022-ben a Fideszt leváltsák.
Szerető Szabolcs, a Magyar Hang főmunkatársa vendégfelszólalóként az egylistás rendszert elfogadhatatlannak nevezte, mert szerinte az embereknek szüksége van arra, hogy ne csak két jövőkép közül választhassanak pláne, hogy még az is elképzelhető, hogy két, nagyjából ugyanolyan, csak ellentétes színű választási lehetőség marad a végére.
„Én nagyon nem szeretném, hogyha 2022-ben a választás fő kérdése arra egyszerűsödne le, hogy Dobrev Klára vagy Orbán Viktor. Mert le lehet így váltani a Fideszt, csak minek?”
Szerető szerint koordináció kell, közös lista viszont nem. A Fidesz már elkezdte a készülődést a ’22-es választásra és minden döntését ennek rendeli alá. Egy dolgot lehet tanulni a Fidesztől, és az a rengeteg munka, aminek az ellenzék még az elején jár. Az önkormányzati választás az ellenzéket erősebbnek láttatta, mint amilyen valójában, mert azt Szerető szerint látni lehet, hogy a kistelepüléseken még mindig a Fideszre szavaznak.
Erre Márki-Zay úgy reagált, hogy ha Dobrev Klára lesz Orbán Viktor kihívója, akkor nem lehet leváltani Orbán Viktort. A DK-soknak sem érdeke, hogy ugyanaz jöjjön vissza, mint ami 2010 előtt kétharmadot eredményezett a Fidesznek. Szerinte ahhoz nagyon elkeseredettnek kell lenni, hogy Gyurcsány Ferencet vagy a feleségét megválasszák Orbán ellenében. Ő úgy látja, hogy
balról amúgy sem lehet leváltani Orbánt, mert ők nem tudnak szavazókat elhozni a Fidesztől.
A polgári Magyarország legpontosabb definícióját az est másik vendégfelszólalója, Stumpf András, a Válaszonline újságírója dobta be, ami egy olyan országot jelentene az ő elképzelése szerint, ahol teljesítményalapú előrejutás van. Feleslegesnek nevezte Pálinkás tervét, egy új párt létrehozását kifejezetten a polgári értékrendűeknek, mert szerinte nincsenek annyian, hogy eredménye legyen.