Magyarországon az emberek évente több mint 300 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, a veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, ami egy-egy emberre vetítve 18 000 forint; az élelmiszerpazarlás környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma is - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint az ENSZ 1979-ban magyar javaslatra nyilvánította október 16-át az élelmezés világnapjává, az idén 41. alkalommal megtartott esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön.
Muncholj egy jót az élelmiszerpazarlás ellen!
Az európai uniós tagállamok résztvevői július végén tárgyaltak az élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet mellékletének módosításáról, ami az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését tűzték ki fő célként. Erre szükség is van, és bár a Nébih vonatkozó kutatásából kiderült, hogy az évi 68 kg/fő élelmiszerhulladék kal mi még mindig alatta vagyunk az uniós átlagnak, a 2020-as friss adatok szerint hazánk háztartási hulladékának körülbelül a 25%-át teszi ki az élelmiszer, ami magas értéknek számít.
Bár a probléma elsősorban a fejlődő országokat érinti, a fejlett országokban is számos olyan rászoruló él, akinek az élelmezését állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek látják el. Az élelmiszeriparban és az élelmiszerkereskedelemben képződő feleslegek is e karitatív szervezetek segítségével jutnak el a nélkülözőkhöz.
Ezzel szemben az emberek otthonaiban képződő élelmiszerfelesleg a szemetesben végzi. Az Európai Unió többi országához hasonlóan Magyarországon is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében 2016-ban indította el a Maradék nélkül programját.
(MTI)