Elköltöznek Brüsszelből az uniós intézmények?

A miniszterek áttekintik a migrációs helyzetet is. A nyugat-balkáni útvonal egyelőre lezártnak tekinthető, ugyanakkor vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy újraindul Líbiából a Földközi-tengeren át érkező migrációs hullám. Az újabb menekültáradat megelőzése miatt az uniónak érdeke, hogy minél hamarabb stabilizálódjon a helyzet az észak-afrikai országban - mondta a diplomata.

A diplomáciai forrás szerint az unió kész egy civil missziót felállítani a líbiai rendőrség és az igazságszolgáltatás támogatására, amely a terrorizmus elleni küzdelemben, a mediterrán térségben működő embercsempész hálózatok felszámolásában és a határrendészet területén fejtené ki tevékenységét az instabil országban. Az uniós szakminiszterek egységes álláspontot képviselnek abban a kérdésben, hogy az uniónak fel kell készülnie egy esetleges nemzetközi segítségnyújtásra Líbia stabilitásának helyreállítása érdekében, ugyanakkor ez nem tehető meg mindaddig, amíg erre Líbia fel nem kéri - fogalmazott.
   
A diplomáciai forrás úgy tájékoztatott, hogy a munkaebéden folyatott megbeszélésen videókonferencia segítségével várhatóan Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is részt vesz. Ezen a megbeszélésen esik szó arról, hogy milyen módon vehetne részt egy francia, olasz, angol és amerikai katonákból álló alakulat (LAIM) a stratégiailag fontos líbiai létesítmények - kormányzati épületek, kikötők, repülőterek és olajvállalatok - védelmében.
 

Brüsszel túl veszélyes?

Az uniós miniszterek áttekintik a brüsszeli terrortámadásokat követően kialakult belgiumi helyzetet is. Megvizsgálják, hogy a belga kormány milyen biztonsági intézkedéseket hozott a támadások után, és milyen módon tudja szavatolni az uniós intézmények, valamint az unió körül működő tagországok képviseleteinek biztonságát. Ha a biztonság nem garantált, abban az esetben

akár a képviseletek teljes evakuálására is sor kerülhet

- fogalmazott a diplomata.
   
A fontos témák között szerepel a keleti partnerség kérdése, amellyel kapcsolatban az egységes álláspont kialakítását több tényező is nehezíti. Az érintett hat ország - Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia - között vannak, amelyek területén háború dúl, van, amelyik államcsőd szélén áll, és az egymás közötti partnerségi viszony kialakítása is több esetben nehézségekbe ütközik. Az unión belül pedig a nemrégiben az ukrán társulási szerződés támogatása ügyében tartott holland népszavazás elutasító eredménye bizonyítja a tagországok közötti álláspontok eltérését.