Horváth Ákos közölte, hogy a szakma elfogadhatatlannak tartja az engedély kiadását mind szakmai, mind jogi szempontból.
Kifejtette: ahhoz, hogy a klímaváltozásra fel lehessen készülni, stratégiai kérdés a precíz mérés, a pontos adatsor, márpedig az obszervatórium környezetének beépítése ezt veszélyezteti, ezért nem tekinthető egyszerű építésjogi kérdésnek. A tervezett épület felhúzása a siófoki mérési pontoktól néhány méterre befolyásolná egyebek között a szélerősséggel, nedvességgel, hőmérséklettel, UV-sugárzással kapcsolatban mért adatokat, főként a délnyugat-nyugati irányból.
"Magyarországon ilyen adatsorral rendelkező és ennyire beépítetlen mérési pont már alig van, a Balatonnál pedig nincs több" - mondta a szakember. A mérési pontatlanságok miatt elmaradó vagy hibás viharjelzések életveszélyt jelenthetnek a balatoni fürdőzőknek, horgászoknak, hajósoknak - tette hozzá.
A helyi védelem alatt álló obszervatóriumban 1956 óta folynak mérések és megfigyelések. A hatvanéves adatbázis a Balaton és a Dunántúl egyetlen olyan adatsorának számít, amely azon túl, hogy a balatoni viharjelzés alapjául szolgál, alkalmas az éghajlatváltozás folyamatos nyomon követésére a régióban.
Molnár Árpád, Siófok megbízott főépítésze az MTI megkeresésére elmondta, az érvényes jogszabályok értelmében a város építésügyi hatósága nem tehetett mást, kiadta az építési engedélyt. Ez azonban nem jogerős, mivel a meteorológiai szolgálat mellett az illetékes vízügyi igazgatóság is fellebbezett ellene. Ez utóbbi szeretne közös hidrometeorológiai mérési pontot kialakítani az obszervatóriummal.
Az ügy előzménye, hogy a siófoki építésügyi hatóság 2013 szeptemberében már egyszer kiadott építési engedélyt a Vitorlás utca 15/b. számú ingatlan beépítésére, néhány méterre az obszervatóriumtól, az engedélyt azonban tíz nap múlva visszavonták a meteorológiai szolgálat és a környezetvédelmi államtitkárság lépései nyomán.
Az ügy a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához került, amely megsemmisítette az építési engedélyt, Siófok önkormányzata pedig változtatási tilalmat rendelt el a területre, hogy védje az obszervatóriumot. A telektulajdonos pert indított a kormányhivatal ellen, és a bíróság új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot. Ebben az építtető megkapta az építési engedélyt egy a korábbinál is nagyobbra tervezett épületre. A hatósági eljárás szabályai szerint az építési kérelem elbíráláskor a benyújtása idején érvényben lévő jogszabályokat kell figyelembe venni, és akkor még nem volt érvényben a változtatási tilalom.
Az MTI információi szerint az érintett telket egykor a Mol Zrt. strandjaként használták, majd néhány, cégek közötti tulajdonváltást követően 2004-ben került magántulajdonba.