Egyelőre nem sikerült a mianmari katonai hatalomátvétel ügyében egységes álláspontot kialakítani az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi ülésén Kína és Oroszország ellenállása miatt.
A zárt ajtók mögött tartott ülésen a vétójoggal rendelkező két ország képviselői a többi között arra hivatkoztak, hogy egyelőre nem kaptak megfelelő utasításokat Moszkvából, illetve Pekingből. Nyugati diplomaták ezt a konszenzus létrejöttét megelőzni, de legalábbis késleltetni hivatott manőverként értékelték.
Oroszország és Kína a múltban ismételten azt az álláspontot hangoztatta, hogy a testületnek nem feladata beavatkozni az egyes államok belügyeibe.
A Nagy-Britannia által előkészített és beterjesztett állásfoglalás a dpa német hírügynökség információi szerint elítéli a mianmari katonai puccsot, egyben pedig felszólítja a hatalomra került hadsereget a délkelet-ázsiai ország törvényeinek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartására. A dokumentum egyben követeli az őrizetbe vett több tucat politikus szabadon engedését is.
Az ENSZ BT az utóbbi években több alkalommal is lebénult nem utolsó sorban Kína és az Egyesült Államok egyre feszültebbé váló viszonya miatt.
A mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és letartóztatta a délkelet-ázsiai ország demokratikusan megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira.
Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll. A fegyveres erők közölték, hogy "szabad és tisztességes választást" tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, és hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.
(MTI nyomán)