A magyar válogatott 1926 decemberében lépett pályára Portóban. A barátságos meccsre 10.000 néző volt kíváncsi. A mérkőzés számunkra indult jól: fél óra elteltével Holbauer József és Braun József góljával 2:0-ra vezettünk, míg a 30. percben a luzitánok be nem találtak a kapunkba. A második félidő elején az ellenfél további két góllal tömte ki a magyarokat. A végeredményt Holbauer második találata állította be a 74. percben.
A kilenc évtizeddel ezelőtti küzdelmes döntetlent
messze nem fogadta itthon olyan töretlen lelkesedés,
mint a mostanit. Holott a válogatott az ezt megelőző időszakban éppen úgy nem sziporkázott, mint az elmúlt esztendőkben. Az 1924-es olimpián csúnyán lebőgtünk, a kudarcból hatalmas botrány lett, amelybe nem csak a szövetségi kapitány, de az MLSZ elnöke is belebukott. Az öröm nem a portói eredménnyel való elégedetlenség miatt maradt el – hanem a magyar futball világában dúló belső harcok miatt.
A portugál túrára ugyanis nem a hivatalos válogatott utazott el, hanem az akkor Hungária FC néven működő MTK és a szombathelyi Sabaria legjobbjaiból összeállított csapat. (Javában zajlott a Téli Kupa, a klubok nagy része pedig nem volt hajlandó elengedni játékosait.) A magyar focisták viszont nem kértek engedélyt, hogy nemzeti színekben léphessenek pályára. Így az MLSZ sietett leszögezni, hogy
a mérkőzést nem ismeri el hivatalosnak,
sőt a keret tagjait a válogatottból való kizárással is megfenyegették. A találkozót a magyar szövetség végül csak 2000-ben ismerte el válogatott mérkőzésnek.
A meccsről szóló korabeli tudósításra (amelyben egyébként a bonyodalmak okait teljesen tévesen határozzák meg), a Horthy-korszakot Kutatók Társasága figyelt fel.
Ami igazán érdekes, hogy Facebook bejegyzésüket
a tegnapi mérkőzés előtt
tették közzé. Ha erre az eredményre fogadtak Tippmixen, már kezdhetnek alkudni az Akadémia székházára.