Erdély területe már a legkorábbi időtől arany- és ezüstkincseiről volt híres. Hérodotosz úgy tudta, hogy a szkíták egyik ága, az agatürszök éltek a Maros-folyó mentén. Később szarmaták, dákok és alánok éltek a térségben. A dákokról a források úgy nyilatkoznak, mint a géták egyik népéről, akik ezek szerint a trákokkal álltak kapcsolatban. Nagyon sok bizonyíték – történeti és régészeti – szól amellett, hogy a dákok is a szkíta népek közé tartozhattak.
Páratlan leletek
A kiállításon az elmúlt húsz év leglátványosabb kincseit sorakoztatják fel a Nemzeti Egység Múzeumában, amely ingyenesen látogatható. Több mint ezer régészeti tárgyat tárnak elénk a szakemberek az elmúlt hatezer évből. Szerepelnek köztük aranyláncok, medálok, ékszerek és érmék is. Említést érdemel a Hátszeg melletti régi római településről, Sarmizegetusából előkerült dák- és szkítagyanús kincsek. Láthatjuk a Pietrosele-i kincs néhány darabját, amelyet a régészek többsége gótnak vél, holott az inkább a kaukázusi alánok mesterségbeli tudását dicsérik. A gyulafehérvári múzeumból 13 tárgy került be a kiállítási tárgyak közé, például egy arany nyaklánc, amelyet a Kr. e. 2. században készítettek, és állítólag egy dák erődből lopták el.