Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének tájékoztatása szerint a jelentés feltérképezi a meglévő gyakorlatokat, és azonosítja azokat a kockázatokat, amelyeket az ilyen programok jelentenek az Európai Unió számára, különösen a biztonság, a pénzmosás, az adókijátszás és a korrupció tekintetében. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a kockázatokat tovább súlyosbítja e programok működésének átláthatatlansága és a tagállamok közötti együttműködés hiánya.
„Az EU-ban, illetve a schengeni térségben jogszerűen lakóhellyel rendelkező személyek olyan jogokkal és kiváltságokkal rendelkeznek, amelyekkel nem szabad visszaélni. A tagállamoknak mindenkor teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk és alkalmazniuk kell a meglévő kötelező fékeket és ellensúlyokat, és a nemzeti befektetői letelepedési programok nem mentesülhetnek e kötelezettség alól. A biztonság növelése, a határaink megerősítése és a tájékoztatási hiányosságok megszüntetése tekintetében az elmúlt években elért közös eredményeink nem kerülhetnek veszélybe. Nyomon fogjuk követni az uniós jognak való teljes megfelelést”
- jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztosa.
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos úgy fogalmazott:
„Ha valaki egy uniós tagállam állampolgárává válik, az azt jelenti, hogy ugyanakkor az Európai Unió polgára is lesz, és megilletik az ehhez kapcsolódó jogok, így a szabad mozgás és a belső piachoz való hozzáférés joga is. Ezért is fontos, hogy azokat az embereket, akik uniós polgárokká válnak, valóban szoros szálak fűzzék az állampolgárságot adó tagállamhoz. Nagyobb átláthatóságra van szükségünk az állampolgárságok odaítélésének módját illetően, és a tagállamok közötti együttműködést is fokozni kell. Az EU-ban nem létezhet gyenge láncszem. Ne fordulhasson elő, hogy valaki kedvére válogat a programok között, míg meg nem találja a legenyhébb feltételeket.”
Jelenleg 20 uniós tagállam működtet letelepedési programokat: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság. Bulgária, Ciprus és Málta programja némileg eltért a többi 17 országétól, mert a rendes honosítási eljáráshoz képest kevésbé szigorú feltételekkel biztosítják a befektetők számára az állampolgárságot is. Az említett három tagállamban az állampolgárság megszerzését nem kötik az országban való tényleges tartózkodáshoz, sem az országhoz fűződő egyéb valódi kapcsolat meglétéhez. Bulgária már jelezte, hogy februártól megszüntetik ezt a lehetőséget.
Az Európai Bizottság mai jelentésének kiindulópontja az Európai Parlament 2014. január 16-i állásfoglalása, amely felszólította a Bizottságot, hogy az európai értékek, valamint az uniós jogszabályok és gyakorlat betűje és szelleme tükrében értékelje a különféle állampolgársági programokat. Az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésében a Bizottság bejelentette, hogy jelentést tesz közzé a befektetők számára uniós polgárságot biztosító nemzeti programokról.
A magyar letelepedési kötvényprogram is górcső alá kerülhet
A Rogán Antal nevével fémjelzett magyar letelepedési kötvényüzlet bár hivatalosan az államadósság finanszírozása okán került bevezetésre, a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest kutatásai azt mutatták ki, hogy a program nem játszott érdemi szerepet az államadósság rendezésében, ráadásul még 30 milliárdos veszteséget is okozott a magyar adófizetőknek. Az Államadósság Kezelő Központ ezt tavaly októberben akkor cáfolta.
A Transparency International Magyarország azt is megtudta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól kért adatokból, hogy a letelepedési kötvényeknek köszönhetően kis híján 20 ezer külföldi kapott engedélyt 2013 és 2017 között arra, hogy Magyarországon tartózkodjon, vagy akár le is telepedjen.
A G7 nevű gazdasági portál az Államadósság Kezelő Központtól kapott letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatok alapján azt írta:
„a Fidesz-közeli, egy kivételével offshore helyszíneken bejegyzett közvetítő cégek mostani árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre az Orbán-kormány tömeges bevándorlási programjának köszönhetően.”
A G7 arról is beszámolt, hogy olyan országokból is érkeztek emberek, melyeket közismerten offshore-adóparadicsomként tartanak számon. A kötvényesek ellenőrzésénél nemzetbiztonsági átvilágításra volt szükség, amit a magyar rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal együtt végzett.
Az indexes Eurologus az Európai Bizottság jelentése kapcsán azt írta, feltehetően az Európai Unió megpróbálhatja majd kibogozni a magyar offshore-hálózat működését, illetve az oda beérkezett milliárdok útját is.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)