Eddig egy kivételével a magyar olimpiai csapat összes aranyérmét Vasas-sportolók szerezték, ráadásul a hétvégén futballcsapatuk is legyőzte a bajnoki címvédő Ferencvárost. Milyen érzés ezekben a napokban a Vasas elnökének lenni?
Sokadszorra is csak azt tudom mondani, hogy fantasztikus érzés. Valaki találóan úgy fogalmazta meg, hogy a Vasas család számára idén előrehozták a Karácsonyt. Azt se győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ez nemcsak rólunk szól, hanem az egész magyar sport sikeréről.
Kozák Danuta és Szabó Gabriella például az UTE és a Honvéd versenyzőiként gyarapították az aranyérmek számát. Nap mint nap látjuk, hogy micsoda összetartó ereje van ezeknek az eredményeknek, és mindenki önfeledten tud örülni a magyar sportolók sikereinek.
A riói küldöttségben heten képviselik a klub színeit, ötük - Bacskai Balázs, Szász Emese, Szilágyi Áron, Harcsa Zoltán és Hosszú Katinka számára - már befejeződtek a versenyek. Arra kérném, hogy értékelje a teljesítményüket néhány mondatban.
Katinka a magyar csapat legnagyobb favoritja volt, tőle az egész ország érmeket várt, persze a fantasztikus három arannyal és egy ezüsttel túlszárnyalta a várakozásokat. Emese az utóbbi években folyamatosan a világ elitjéhez tartozott, összetett világkupát nyert, tehát nála is megvolt az esély.
Megérdemelte, hogy pont most teljesült az álma. Áront pedig címvédőként az a hihetetlen profizmus és intelligencia tette esélyessé, amivel egy ilyen nehéz mentális szituációt is le tud reagálni.
Összességében tehát egyikük győzelme sem olyan komoly meglepetés, de hogy egyszerre sikerült nekik, ahhoz már a csillagok szerencsés állása is kellett. Ökölvívóink, Bacskai Balázs és Harcsa Zoltán nem voltak szerencsések, nagyon kemény ellenfeleket kaptak az első, illetve második körben.
Sajnálom őket kicsit a peches sorsolás miatt, Bacskai Benjinek saját nevelésű sportolóként valószínűleg ez volt az első és utolsó olimpiája, jó lett volna, ha tud nyerni néhány meccset. Harcsa Zoli pedig nagyon hitt abban, hogy akár olimpiai bajnok is lehet. Talán ha később találkozik a kubaival, egy érem összejöhetett volna neki is.
Két további sportoló, Sastin Marianna, illetve Kugler Attila csak ezután kerül sorra. Tőlük milyen szereplésre számít?
Mind a hét vasasos olimpikon jó esélyekkel várhatta vagy várja az olimpiát, Marianna és Attila is képes lehet pontszerző vagy akár érmes teljesítményre. Eddig nagyon jól állunk, de a legfontosabb a konkrét eredményeken túl, hogy minden sportolónk hiányérzet nélkül azt érezze, kihozta magából a maximumot.
Szilágyi Áron négy éve is olimpiai bajnok lett. A londoni diadala után, illetve azóta mit tapasztaltak, megnőtt az érdeklődés az egyesület vívószakosztálya iránt a sportolni vágyó gyerekek részéről?
A pasaréti Kovács Pál Vívótermünkben már Áron londoni aranya után is teltház volt, az újabb két vasasos vívóarany ezt biztosan hatványozni fogja, de ez legyen a legnagyobb bajunk. Egyébként már most rengeteg szülő telefonál, hogy a gyermeküket a Vasasba szeretnék hozni.
Milyen hatással lehetnek ezek a fantasztikus eredmények a Vasas jövőjére?
Az eredményesség fontos és elvárt egy ilyen nagy múltú klubnál, de ezek a kirakatban lévő sikerek főleg azért értékesek számunkra, mert segítik az alapfeladataink ellátását is.
A példaképek aranyérmei nagyban hozzájárulnak a gyereksport fejlődéséhez, az utánpótlás- neveléshez és egyben építik a közösséget, a Vasas családhoz való tartozás érzését is.
A klub működése szempontjából ezt látom a mostani aranyak legfontosabb hozadékának.