Nagyon korrekten kifejtette azt is, hogy az egészséges nemzetképben nincs helye a gyűlöletnek sem. Mint elmondta, gyakran jár meccsekre, ő is szeret kiabálni a lelátón, de, amikor „szar Romániáznak”, az nagyon fel tudja bosszantani. A Momentum hivatalos vlogcsatornájában az ügyeletes vlogger már finoman azon élcelődött, hogy a parlamentben, csak a Jobbik bekerülésével hangzott el először teljes egészében a székely himnusz és ezt a jobbikos Dúró Dóra meg is jegyezte.
Holott abban a Trianon előtt felhúzott épületben, amiben annak idején az erdélyi politikusok szobrait is elhelyezték talán teljesen természetes lenne a magyar és a székely himnusz eléneklése is. Mondhatni nemzeti szégyen, hogy az addig nem történt meg.
Ráadásul a kettős állampolgárság megadása után az Országgyűlés a magyar nemzetet képviselőin keresztül is képviseli, ebből tréfát faragni, különös tekintettel a határon túli magyarok mindennapi nehézségeire legalábbis nem túl ízléses. A vlogger a szóban forgó történést ennek ellenére annak bizonyítékául hozta fel, hogy a képviselők nem képviselik az embereket, az ellenzék nem azzal foglakozik, amivel kellene. Bár nyilvánvaló az, hogy az ellenzéki képviselők elég sok minden mással is foglalkoznak. Többek között azzal is próbálkoznak, amivel a Momentum szerint is kéne; az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával.
Liberálisra lefordítva: a határon túli magyarok nem a történelem lapjain élnek, nem színes pöttyök egy térképen, hanem élő és eleven emberek, akiknek nap mint nap megsértik kisebbségi, önazonosságukhoz való jogaikat.
A csütörtöki olimpiai-ellenes sajtótájékoztatón arról is érdeklődtünk, hogy hogyan látják a kettős állampolgárság és a határon túli magyarok szavazati jogának a kérdését. Fekete-Győr András, a Momentum első embere lakonikusan rövidre zárta a kérdést, annyit felelt, hogy
Visszamenőleg senkitől sem vesszünk el jogokat
A jogok megszerzésében azonban nem tudni, meddig menne el az újonnan alakult párt, habár az is biztos, hogy a lila színű mozgalom mostanság nagyon sokat beszél arról, hogy a helyi ügyek, a helyi népszavazások mellé szívesen oda állna, ami első hallásra szimpatikusnak tűnik. Most mégsem kérdeztük meg azt, hogy Székelyföld önrendelkezését, ami a helyi magyarság egyik fontos célkitűzése támogatnák -e és milyen eszközzel (népszavazással?), esetleg a témát romániai belügynek tartják, de majd legközelebb erre is sort kerítünk, addig hagyjuk őket programot írni.