A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismerteti a Magyar filmek 1896-2021 című lexikon, amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában jelent meg.
"Alkotóközpontú szemlélet, illetve az időrendiség elve jellemzi a kötetet, amely egyszerre hagyományőrző és modern. Célunk, hogy az MMA lexikonok sorozattal valamennyi művészeti ágról olyan köteteket adjunk közre, amelyeknek a jövőre nézve valamiféle kánonformáló ereje lehet"
- mondta Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára a könyv csütörtöki bemutatóján a Pesti Vigadóban. Mint hozzátette, az irodalmi lexikon után olyan filmes kötetet szerettek volna összeállítani, amely laikusnak, egyetemi hallgatónak és oktatónak vagy egy szakcikk írójának egyaránt használható.
A filmlexikon szerkesztése 2019-ben indult, az első eredmények tavaly online váltak elérhetővé. A 770 oldalas kötet 516 szócikket tartalmaz és 269 rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötetben hangsúlyosan jelenik meg az 1945 előtti korszak. Bár a mintegy hatszáz magyar némafilm 90 százaléka megsemmisült, a kötetbe bekerült 33 ilyen mű, amire korábban nem volt példa.
"A kezdetekről lehet vitatkozni, hiszen az első magyar film, A táncz 1901-ben készült, de a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla. Ezért az első Magyarországon forgatott filmmel kezdődik a lexikon: a Lumiére-fivérek megbízásából 1896-ban készült anyagból két tekercs fennmaradt. Az egyiken egy ünnepség látható a budai Várban, a másikon a Lánchíd budai hídfője a helyszín"
- fejtette ki Gelencsér Gábor filmtörténész, aki Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztette a könyvet.
A második szócikk Góth Sándor 1912-ben készült némafilmje, a Keserű szerelem, és természetesen szócikk foglalkozik az első teljes egészében hangos magyar filmmel, az 1931-ben Lázár Lajos rendezésében bemutatott Kék Bálvánnyal. Ahogy Gelencsér Gábor fogalmazott, a válogatásnál az esztétikai érték és a filmtörténeti reprezentativitás egyaránt szempont volt.
"Nem akartunk egy radikálisan új kánont felállítani, finom módosításokra törekedtünk. Fontos helyet kapott például a populáris filmkultúra, például a kultfilmmé vált Üvegtigris sem maradhatott ki".
A könyv a több mint 1500 egész estés játékfilmből 314-et taglal és elemez tudományos igényességgel, ugyanakkor olvasmányos formában. Szerepel még 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, tíz ismeretterjesztő és 64 animációs film ismertetője is benne.
A lexikon az utolsó húsz év filmterméséből is bőven csemegézik: belekerült mások mellett a Moszkva tér (rendező: Török Ferenc), a Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), a Kontroll (Antal Nimród), a Nyócker! (Gauder Áron), a Sorstalanság (Koltai Lajos), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), a Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), a Saul fia (Nemes Jeles László), a Testről és lélekről (Enyedi Ildikó) és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes) is.
Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megjegyezte, hogy az online verzió és a könyv után jó lenne egy kapcsolódó filmes applikáció kidolgozása is.
(MTI)