Forró éjszakája volt Sneider Tamásnak

Sneider Tamás esti munkát vállalt, 23:00 órától 6:00-ig egy herédi pékségben szorgoskodott.

Váltani készül? Mi vitte rá, hogy az ülésvezetéssel járó feladatokat egy péklapátra cserélje?
 
Nincs szó váltásról. Az eddigi életem során minden munkát elvállaltam annak érdekében, hogy a családomról gondoskodni tudjak. Szükség is volt rá, felsorolni is hosszú lenne, mi mindent csináltam. Voltam itthon például sírásó, de külföldön is dolgoztam.
 
 
Visszatérve a kérdés második felére: az Országgyűlés alelnöke miért süt szabadidejében egy pékségben kenyeret? Hobbi?
 
Nem hobbi. Szerettem volna személyes tapasztalatokat szerezni ennek a munkának a szépségeiről és a nehézségeiről. Az Országház ablakán keresztül nem látunk olyan részleteket az életből, amelyet a kemence mellett észreveszünk.
 
 
Konkrétan?
 
Frissek még az élmények, órákat tudnék róla beszélni. S mindezekért az értékes tapasztalatokért hálával tartozom a pékség tulajdonosának és a munkatársainak.
 
Összefoglalná röviden?
 
Nézze! Mint köztudott, a pékek éjszaka dolgoznak. Ezért az egész életüket a többségtől eltérő ritmusban élik. 23:00 órától kezdődött a munka, a pékárut pedig olyan hagyományos kemencés eljárással sütöttük, amelyet már csak elvétve használnak. 8-9 órával a munkakezdés előtt előmelegítették a kemencét, aminek aztán a hője megsütötte a kenyeret, a fonott kalácsot és más egyéb pékárut. Élőlángot a sütéshez nem is használtunk.
 
 
Ön is sütött kenyeret és fonott kalácsot?
 
Kalácsot nem fontam, mert az nagyon nehéz, ehhez ügyetlen vagyok, de kenyeret természetesen sütöttem. Át is értékelődött bennem sok minden, korábban a mindennapi kenyérfogyasztás során eszembe sem jutott, hogy a kész termékben mennyi áldozatos munka van, míg az a konyhaasztalra kerül.
 
 
Ez kétségtelenül így van, de a tömegközlekedési eszközök sem maguktól mennek, no meg a szemetet is elviszik, ami csak akkor tűnik fel, ha éppen elfelejtettük időben kitenni...
 
Igen-igen, a példákat magam is hosszan tudnám sorolni.
 
 
Elképzelhető, hogy legközelebb a hulladékgazdálkodás munkatársaként tűnik fel? Szinte látjuk is a liberális sajtó élcelődését, miszerint "kukásnak" állt az Országgyűlés jobbikos alelnöke.
 
Jó ötlet, szívesen megismerném ezt a tevékenységet is. Korábban sem foglalkoztam az ilyen gúnyolódással, ráadásul paraszti származásúként a munka becsületére neveltek. Ahonnan én jövök, ott nem szégyen takarítani, napszámba járni, alkalmi munkákat vállalni, minden tisztességes kenyérkereső tevékenységnek becsülete van. Ellenben a munkakerülést a Heves megyei emberek többsége megveti.
 
fotók: Béli Balázs / Alfahír
 
Hogyan tudja a megszerzett tapasztalatokat politikusi munkájában hasznosítani?
 
Leginkább úgy, hogy törekszem a mikesi (Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc íródeákja volt - a szerk) gondolat betartására: vagyok, aki voltam és leszek, aki vagyok. A választók küldöttje, akitől emberközpontú politikát, hiteles képviseletet, a problémáik megoldását várják. Olyan viszonyok kialakítását Heves megyében és az egész országban, ahol aki dolgozik, az boldogul. Ahol az átlagnál tehetségesebbek és/vagy szorgalmasabbak sikeresek. Ma a boldogulás a szerencsén, a siker pedig a politikai kapcsolatokon múlik elsősorban. A mi közösségünk, jobbikosok és minden tisztességes civil egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a becsületes munkáért becsületes bér, a törvénytelen ügyeskedésért pedig büntetés jár.