Úgy tárgyalják a Fudan-törvényt, hogy az Orbán-kormánynak fogalma sincs róla, mennyi kínai hitelt kell felvennie

Úgy tárgyalják a Fudan-törvényt, hogy az Orbán-kormánynak fogalma sincs róla, mennyi kínai hitelt kell felvennie

Csütörtökön megkezdődött a Fudan kínai egyetem Budapesten történő megépítéséről szóló törvény parlamenti vitája, amely során számos érv és ellenérv hangzott el, de a legjobb mégiscsak a fideszes Mátrai Mártáé – a veterán politikus ugyanis leszögezte:

a kínai állam nem támad.

Mindenesetre az álláspontok nem közeledtek egymáshoz.

Közgazdászok is bírálják a Fudan Egyetem kampuszának Magyarországra települését

Tizenöt szakember írta alá azon közleményt, melyben nem értenek egyet a kínai Fudan egyetem kampuszának Magyarországra településével. Meglátásaik szerint: A magyarországi kampusz nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által Kínától felvett hitelből, vagyis a magyar állampolgárok pénzéből épülne Kína számára, a kínai érdekek szolgálatára.

A Fidesz vezérszónoka, Pósán László például arról beszélt, hogy a Fudanon sokkal kisebb az ideológiai befolyás a nyugat-európai, vagy amerikai egyetemekhez képest (példának felhozta a genderelméleteket és a transzszexualitást). De azt is hangsúlyozta, a kínai kémek nem a Fudanon keresztül érkeznek hazánkba. Erősítette ő is azt a kormányzati narratívát, miszerint számos közös európai-kínai oktásái kapcsolat működik – igaz, Fudan hazánkban létesít először külföldi kampuszt.

A jobbikos Brenner Koloman vezérszónoki felszólalásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti projekt nem a kínai fél tőkebefektetésével, vagy kockázatvállalásával épülne, a hitelt nekünk kell visszafizetnünk. Ugyanakkor a politikus arra is figyelmeztetett, hogy

semmit nem tudunk a kínai hitelről, így a futamidőről, az árfolyamról és a valutáról sem.

Brenner Koloman szerint egy ilyen horderejű befektetéstől inkább meg kellene óvni a hazai felsőoktatást, elismerve, önmagában azzal nincs gond, ha egy külföldi egyetemet hoznak Magyarországra. Szerinte a kínai egyetem megépítése és az Orbán-kormány külpolitikájában tapasztalható elmozdulás között van kapcsolat, kezd vészesen megborulni az egyensúly a keleti egypártrendszerek felé. Brenner Koloman azt is hangsúlyozta, hogy bármely más világszínvonalú kampusznak örültek volna, több németországi intézményt is példaként hozva.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc ezután egy meglepő szempontot hozott be a vitába, szerinte ugyanis itt lenn az ideje a magyar egyetemeknek is felvennie a versenyt – így például a Fudannal.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, véget kell vetni annak, hogy a buborékban működjenek a magyar felsőoktatási intézmények.

Majd arra is választ várt, hogy miből gondolja az ellenzék azt, hogy az Európai Unióban jobb egyetemek vannak, mint Kínában.

A szocialista Molnár Gyula, aki magát Ázsia-pártinak nevezte, az időzítéssel kapcsolatban fogalmazta meg a kritikáit, majd ő is azon értetlenkedett, hogy a költségvetési vitában nem szerepelt, hogy 500 milliárdot el akar költeni a kormányzat a Fudanra. Ez pedig már egy akkora összeg, hogy arról egyeztetni kellene a Parlamentben.

Azt is felrótta az MSZP-s képviselő, hogy nem hallott arról, hogy bármelyik kormánypárti képviselő is házalt volna nyugaton, hogy a TOP100 külföldi egyetem közül valamelyik hazánkban létesítsen kampuszt. Abbéli aggályát is megfogalmazta, hogy Fudanból egy elitista intézmény lesz, miközben a „magyar felsőoktatás be fog zárkózni a saját világába, megsértődik, duzzog”, az oktatói és hallgatói elit a Fudanhoz csatlakozik.

A DK-s Arató Gergely szerint a Fudan-törvény olyan, mint Godzilla és King Kong szerelemgyereke, ronda. Ő is arról beszélt, hogy előnytelen feltételekkel veszünk föl kínai hitelt, amiből létrehozunk egy magánegyetemet.

Ezután üzent a kínai állam képviselőinek is. Ha a választók is úgy akarják, jövőre új kormány lesz, amit nem lehet megvásárolni, és ami nyitott lesz együttműködni, de abban nem lesz partner, hogy magyar pénzből építsenek politikai hídfőállást, ami nem szolgálja a magyar érdekeket – fogalmazott Arató Gergely, hozzátéve:

ezt a szerződést fel fogjuk mondani, a vagyont visszavesszük, nem leszünk gyarmat.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt behódolásnak nevezte a Fudan-projektet. Ő arra figyelmeztetett, hogy vidéken nem maradt már állami kézben lévő felsőoktatási intézmény, minden alapítványi formába került, miközben Orbán Viktor hazudott arról, hogy 1500 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezik a szektorba, mindössze 119 milliárd jut a hazai felsőoktatásra.  Arra is figyelmeztetett, hogy egy doktori fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus mindössze bruttó 277 ezer forintot keres, így a Fudan oktatói magyar finanszírozásból a 10-szer több fizetést kapnak majd.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt emelte ki, hogy a kínai állami építő cég 200 milliárd forinttal kevesebbért építené meg az intézményt, mint amennyi a Palkovics-féle tervezetben szerepel. Így felmerülhet a gyanú, hogy a különbséget a Fidesz elteszi – fogalmazott. Kiemelte, hogy Kínában államkapitalista diktatúra működik, amelyik az újgurukat olyan koncentrációs táborokba zárta, amelyek után

„a nácik is megnyalnák az ujjukat”.

Hangoztatta továbbá azt is, hogy nem alaptalanok a kínai kémekkel szembeni félelmek sem, mert csak azok „másodállású kémek” lennének, tisztességes tanároknak, építőmunkásoknak látszanának, de leadnák a kínai titkosszolgálatnak a jelentéseket.

Tordai Bence szerint Budapest egyetlen négyzetméter területet sem fog átadni a Fudan egyetemnek, ezért is indult konzultáció Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármesterének részéről.

Az ekkor szót kérő Schanda Tamás államtitkár ezután közölte azt, hogy semmifajta hitelfelvételről semmifajta döntés sem született. Vannak már ajánlatok, és mielőtt meghoznák a megfelelő döntést, a kormányzat az összes létező finanszírozási konstrukciót meg fogja vizsgálni. Hangsúlyozta azt, hogy még konkrét tervek sem születtek, így nincs kivitelezési szerződés sem. Az államtitkár szerint ez a törvény az első lépés, először az építési területet kell kijelölni. Ígéretet tett arra is, hogy a terület marad a vagyonkezelő alapítványnál, nem kerül a kínai félhez.

Arról is beszélt, hogy szerinte az alapítványi modellváltás fogja biztosítani, hogy a hazai felsőoktatásban is magasak legyenek a bérek.

A hozzászólások közül Mátrai Márta megnyilvánulása mindenképpen szót érdemel, a fideszes politikus szerint Fudan lesz az új selyemút,

a kínai állam nem támad, és nem is akarja megátformálni a magyar életet.

A jobbikos Szilágyi György azt emelte ki, hogy a Fudan-projekt mögött elsősorban az áll, hogy Orbán Viktor új nemzetközi támogatókat keres, olyan barátokat, akiknek szintén csak a pénz számít, akik szintén elvtelenek.

Demeter Márta (LMP) pedig arra figyelmeztetett, hogy Fudanról nem kérdezték meg az érintett kerületekben, Ferencvárosban és Józsefvárosban élőket, és ők nem is profitálnak abból. Ugyanakkor azt is valószínűsítette a politikus, hogy hasonlóan Paks2-höz és  a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz, Fudanból sem lesz semmi, pusztán csak pénzszivattyúnak használja ezeket a Fidesz.