A Kárpát-medencei és dunai hajózás krónikájába újabb fekete lapként vonult be a Parlament magasságában május 29-én történt szerencsétlenség. A szomorú aktualitás alkalmából portálunk röviden bemutat néhányat a XX. század legmegrázóbb, halálos áldozatokat követelő hajózási katasztrófáiból, melyek a Balatonon, illetve a Dunán játszódtak le.
1. Hadihajók a folyó fenekén
Kissé kakukktojásnak számít, de egy ilyen felsorolásban mindenképp említést érdemel az első világháborúban és az azt követő regionális konfliktusokban elpusztult hajók és legénységük sorsa.
A Császári és Királyi Dunaflottilla 1914. október 23-án vezérhajóját, a Temes monitort veszítette el, amikor az egység aknára futott. A robbanásban és a megfeneklett hajó védelmében 31 matróz halt hősi halált.
1917. szeptember 22-én az Inn monitort is egy robbanóeszköz küldte a Duna fenekére, ekkor szerencsére mindössze két haditengerész vesztette életét.
Az első világháború utáni káoszos állapotok, ideológiai és területvédő harcok több áldozatot is követeltek az ekkor már magyar fennhatóság alá tartozó folyami hadihajók legénységéből: a hódító csehek ellen az északi hadszíntéren vívott küzdelmekben, valamint az 1919. június 24-ei, sikertelen monitorlázadás és az utána következő menekülés során több matróz és civil személy is életét vesztette.
A legsúlyosabb emberáldozatot a kommunistákhoz visszapártolt Munka felfegyverzett gőzös és a nemzeti monitorok közt Paksnál kitört folyami ütközet követelte, mely során az áruló hajó elsüllyedt. A tucatnyi halott között volt a kommunistaellenes felkelés két vezéralakja, Csicsery László és Máhr Jenő sorhajóhadnagy is, rajtuk kívül pedig sokan súlyosan megsebesültek.
Az incidenst követően a tanácshatalom elrendelte az uszódi aknazár megerősítését, illetve Dunaszentbenedek magasságában való új műszaki zár kiépítését. A munkálatok közben következett be a magyar katonai hajózás egyik legsúlyosabb balesete: a Bácska aknarakó - melynek eredetileg az ellenforradalmi hajók előtt kellett volna utat nyitni az aknazáron, de végül nem tartott a felkelőkkel - feltehetőleg a rosszul kitűzött aknarakás miatt 1919. június 29-én aknára futott. A híradások szerint a parancsnok kivételével a teljes legénység, az eltérő híradások alapján 8-16 vörös matróz, életét vesztette.
2. A legtragikusabb magyar hajókatasztrófa
1954. május 30-án, épp gyereknapon történt Magyarország legsúlyosabb vízi tömegszerencsétlensége:
A hajó kora délelőtt, verőfényes időben 192 kirándulóval – köztük rengeteg gyerekkel – és a hatfős legénységgel a fedélzetén indult el Siófokról Balatonfüredre, ahonnan 11:30-kor indult tovább Tihanyba.
A szerencsétlenség akkor következett be, amikor a Pajtás éles jobbkanyarral Tihany felé fordult. A móló másik oldalán ugyanis épp akkor rajtolt el az év első vitorlásversenye, a kíváncsiskodók pedig a hajó bal oldalára tódultak. Ennek következtében a jármű megdőlt, mire a rémült utasok pánikszerűen özönlöttek át a másik oldalra. A gőzös ettől ismét jobbra billent, a kapitány pedig hiába próbált ellensúlyozni, a manőver nem sikerült, a Pajtás ismét balra dőlt, majd süllyedni kezdett.
22 utas mellett a hajó fűtője is megfulladt, akinek önfeláldozó hősiessége biztosította, hogy a tragédiának nem lett ennél is több áldozata: ő engedte ki a kazánból a gőzt, ennek köszönhető, hogy a Pajtás nem robbant föl a süllyedés közben.
A későbbi vizsgálat során kiderült, hogy a hajó teljesen alkalmatlan volt kirándulóhajónak, amit Heisz Pál kapitány jelzett is feletteseinek, akik azonban hallani sem akartak a kifogásairól. A kommunista állambiztonság évtizedekre eltussolta az ügyet, a teljes hírzárlatot pedig maga Rákosi Mátyás rendelte el.
3. A legsúlyosabb dunai baleset
1989. szeptember 10-én játszódott le a dunai hajózás XX. századi történetének egyik legmegrázóbb balesete, amikor a Mogoşoaia román személyszállító hajó erősen korlátozott látási viszonyok között összeütközött a vele szembeközlekedő bolgár tolt kötelékkel, majd percek alatt elsüllyedt. A Galac-Grindu útvonalon közlekedő személyhajón több mint 200 utas vesztette életét.
A baleset az első jelentések szerint amiatt következett be, mert a bolgár karaván a sűrű ködben letért a számára kijelölt útvonalról. A Mogoşoaia fennakadt a tolt kötelék orrára, ami 50 méteren át tolta maga előtt a román hajót.
Amikor a tolt kötelék lendülete elfogyott, a Mogoşoaia lesodródott a bárkákról, visszaállt eredeti úszáshelyzetébe, majd pár másodperc múlva jobbra, a hajótesten lévő sérülés irányába, felborult. Ekkor néhány percig fejjel lefelé, a víz felszínén lebegve sodródott lefelé a Dunán, majd 3-4 perccel az ütközés után, annak helyszínétől 200 méterre végleg elmerült.
4. A Vikingeknek nincs szerencséjük a Dunán...
2016. szeptember 11-én a hajnali órákban a Nürnbergből Budapestre tartó Viking Freya kabinos szállodahajó a Duna-Majna csatornán Erlangennél egy közúti hídnak ütközött.
Az ütközés ereje teljes egészében szétroncsolta a kormányállását és a hajó felső fedélzetéhez préselte azt. A fülkében szolgálatot teljesítő első tiszt és egy matróz – mindketten magyarok – a helyszínen életét vesztette.
A baleset körülményeit továbbra is vizsgálják, elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, miért nem sikerült időben leereszteni a vezérlőkabint a közelgő híd előtt. A baleset során sem az utasok, sem a személyzet többi tagja nem sérült meg, a hajótestben és a felépítményben nem keletkezett kár.
5. Kisebb szerencsétlenségek
1982. szeptember 23-án a Horány és Dunakeszi között utasok nélkül éjjeli menetben közlekedő Bulcsú nevű átkelőhajó keresztezte a völgymenetben haladó szovjet Mekhanik Sushkov géphajó tolt kötelékét, amely átgázolt rajta. Az átkelő azonnal elsüllyedt, két fős személyzete az ütközés során életét vesztette.
1983. szeptember 5-én a MAHART Sirály I szárnyashajója Bécsből Budapest felé tartott, amikor Bécset alig elhagyva utolérte a szovjet Vilnius tolóhajó kötelékét, melynek jobb hátsó bárkájába beleütközött. A szárnyashajó két utasa a helyszínen meghalt, kilenc súlyosan megsérült, a hajó pedig majdnem elsüllyedt.
1991. június 29-én az ausztriai Hainburg közelében korlátozott látási viszonyok között az osztrák vámhatóság March nevű szolgálati motorhajója összeütközött a szovjet Frunze tolóhajó kötelékével. A March fedélzetén szolgálatot teljesítő három fő kivétel nélkül életét vesztette.
1996. október 22-én a Bécs alatt átzsilipelésre készülő szlovák Ďumbier nevű tolóhajót és tolatmányát az áradó Duna a freudenau-i erőmű áteresztő kapuihoz vágta, majd átpréselte rajta. A tragédiában a hajó személyzetének nyolc tagja életét vesztette, mindössze egy matrózt sikerült megmenteni.
2005. október 2-án a Budapestről Pozsony felé tartó, épp kiszuperálásra váró, román Oltenita kabinos üdülőhajón a felvidéki Szap község magasságában egy zárlatos vízforraló kigyulladt. Mivel a szivattyú-, illetve oltóberendezések nem működtek megfelelően, az egész fedélzet lángba borult. A partra futtatott hajó 77 utasa és a legénység 44 tagja épségben megmenekült, mentésükben a partra érkező tűzoltók is részt vettek. Egy énekesnőt azonban nem sikerült kimenteni, ő a kabinjában égett.
Budapesti hajóbaleset: már hét halálos áldozatról tudni | Alfahír
Frissítés 01:26 - az M1 helyszíni információi szerint a roncs a Margit híd egyik pillérétől három méterre lehet a Duna mélyén, a potenciális áldozatokat és túlélőket már a folyó délebbi szakaszain keresik. A Dunán teljes hajózási tilalmat léptettek életbe. Frissítés 00:34 - Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a helyszínen jelentette be, hogy a hajóbaleset eddig hét halálos áldozatot követelt.