Arra a kérdésre, hogy miért tabutéma a halálbüntetésről szóló vita az Európai Unióban, Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései, emberi jogi egyezmények kizárják ennek a büntetési formának a lehetőségét.
De például Franciaországban a Nemzeti Front a párizsi terrorcselekmények után vetette fel a kérdést, amelyről népszavazást is hajlandó tartani, ha kormányra kerül - tette hozzá.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azt mondta: az európai elitben régóta van egy meggyőződés arról, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor szerinte az is látható a különféle közvélemény-kutatásokból, hogy ez Európa országaiban "egyáltalán nem találkozik" az átlagemberek véleményével, "az elit ellenzi, az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést".
Hozzátette: az elit abban érdekelt, hogy ez a vita ne kerüljön felszínre, mert érzi, ebben a vitában nincsenek erős pozíciói, és saját választóikkal szemben kellene politizálniuk, hiszen azok "legalábbis az európai országok jelentős részében halálbüntetés-pártiak".
Nagy Attila Tibor szerint a vita lehet hasznos is,
"nem tartja ördögtől valónak", hogy a halálbüntetés hasznosságáról, haszontalanságáról, erkölcsi és egyéb dimenzióiról vitázzanak Magyarországon.
De lehet kontraproduktív is pártpolitikai szempontból, ha kiderül, hogy az "Orbán Viktorék által kezdeményezett vita" ellenére sem sikerül megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat, azok a választók csalódhatnak, akik a vita miatt abban reménykednek, hogy visszaállítják a halálbüntetést, vagy ha nem csalódnak, "eleve legyintenek erre az egészre", mert a médiában sokszor elhangzott, hogy a jelenlegi nemzetközi és magyar jogi környezet nem teszi lehetővé a halálbüntetés visszaállítását - vélekedett.
Szerinte emiatt kérdés, hogy mi értelme a vitának, és lehet olyan pártpolitikai vetülete is, hogy a Fidesz és Orbán Viktor azt akarja bizonyítani, megérti a lakosság igazságérzetét.
Lánczi Tamás közölte, hogy a vita a nyugati világ vezető országában, az Egyesült Államokban is tart, a tagállamok többségében jelenleg is van halálbüntetés. Szerinte a kérdésről szóló vita teljesen legitim, azt tabuvá tenni politikai hiba, mert ha a választók megérzik, hogy el akarják venni tőlük a lehetőséget, hogy valamiről nyíltan beszéljenek, az egyrészt nem demokratikus, másrészt olyan erők malmára hajthatja a vizet, amelyek a legradikálisabb megoldásokat szorgalmazzák a kérdésben.
Arra a kérdésre, hogy ha lesz halálbüntetésről szóló vita, mi lesz a színtere, Nagy Attila Tibor azt mondta: lehet a parlamentben, vagy azon kívül. Megjegyezte: a vita alkalmas lehetett a Fidesznek arra, hogy más témákról elterelje a figyelmet, és "a Jobbik vitorlájából egy kicsit kifogja a szelet".
Lánczi Tamás szerint a vita érdekli a választókat, ezért hiba lenne azt a parlamentben lefolytatni, lehet erről beszélni a médiában, akár egy konzultáció keretében, lényegében bárhol.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a HírTV Magyarország élőben című kedd esti műsorában halálbüntetéssel kapcsolatban azt mondta, úgy tűnik, Orbán Viktor megpróbálja a Jobbik vitorláiból kifogni a szelet, csakhogy ez hiteltelen. Hangsúlyozta: a kormányfő anélkül, hogy komolyan gondolná vagy valóban társadalmi vitát akarna kezdeményezni, bedobta a témát és „felül ennek a népszerűségi hullámaira”. Az M1 kedd esti műsorában arról is beszélt:
a Jobbik évek óta következetesen vallja, hogy a halálbüntetésről társadalmi vita, akár egy ügydöntő népszavazás kell.
Arra a kérdésre, hogy a referendumon milyen választ adna, azt felelte, hogy noha római katolikus, az igen mellett döntene. Kitért arra is, hogy el kell dönteni, mi fontosabb, néhány nemzetközi szerződés vagy a magyar emberek élete. Ez nem az Európai Unióból való kiválást jelenti, hanem európai szinten is fel kell vetni a kérdést - jegyezte meg Vona Gábor.