Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség - mondták egybehangzóan a parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület keddi zárt ülése után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti, össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.
A nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel, titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről.
Nem beszélünk róla, tehát nincs
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte a kötelező liberális mantrát: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegetettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá.
Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog.
Nyugtalanító hírek
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához.
A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról.
A politikus emlékeztetett arra is: az elmúlt napokban ismét nyugtalanító hírek érkeztek keleti szomszédságunkból. Az ukrán kormányfő és a külügyminiszter közelmúltban tett nyilatkozatai szerinte azt vetítik előre, hogy a konfliktus vége még messze van. Ukrajnában a sorozás új szakasza kezdődött meg, és „ez minden bizonnyal érinteni fogja a kárpátaljai magyarságot is”.
Egyebekben Andy Vajna
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy "népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának" tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Az LMP-s politikus bejelentette azt is: az egyebek napirendi pontban felvetette, hogy a szolgálatoknak vizsgálnia kellene, hogy Andy Vajna kormánybiztos, aki "közhatalmat gyakorló ember" és akinek "rendkívül zűrös cégügyei vannak", mennyiben jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Kíváncsiak rá, hogy mióta kormánybiztosi kinevezése előtt átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, azóta milyen kockázatokat tártak fel nála a szakszolgálatok. Hozzátette: ha a nemzetbiztonsági törvény módosítása február elsején hatályba lép, az LMP elsőként fogja kezdeményezni, hogy Andy Vajna újra essen át nemzetbiztonsági átvilágításon.
Határőrség: kizárt dolog, mert nem tudom
Az alfahir.hu megkérdezte a nyilatkozó politikusokat: szerintük normális helyzet-e, hogy a déli határszélen mezőőrök fogdossák össze az illegális határátlépőket, illetve szükség lehet-e a határrendészeti szervek átalakítására, esetleg a határőrség visszaállítására?
Németh Szilárd udvariasan nagyon, de tényleg nagyon megköszönte a helyi lakosság segítségét. Azt azonban, hogy mit kellene tenni, hogy erre a segítségre talán ne legyen ilyen mértékben szükség, nem tudhattuk meg tőle. A határőrségre vonatkozó felvetésről alkotott véleményéről, kétszeri rákérdezésre is csak annyi derült ki, hogy „a magyar nemzeti érdekeket a határ mentén is meg kell védeni”.
Molnár Zsolt szerint „mindegy, hogy határőrként, rendőrként, vagy polgárőrként (!) csípik fülön a határsértőket”, a lényeg a hatékonyság.
Szél Bernadett szerint ez egy szakmai kérdés, amit a szakembereknek kell eldönteni, „nem szerencsés, ha a politikusok ebben tanácsokat adnak.” E szép, komoly politikai önmérsékletről tanúságot tevő gondolat egyetlen szépséghibája, hogy a határrendészeti szervek, és az ott dolgozó szakemberek önmagukat nem alakíthatják át, ehhez bizony nagyon is politikai döntések szükségesek.
Mirkóczki Ádám leszögezte: ha a Jobbik megkapja a szükséges választói felhatalmazást, végre érdemi vita kezdődhet a határőrség visszaállításáról. Addig a kétharmados többség kezében a döntés joga, „én elmondhatom minden bizottsági ülésen, hogy ezt tartom szükségesnek, a kormányt nem fogom meggyőzni.”
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a múlt szerdai, terrorizmus elleni ötpárti egyeztetés után jelentette be, hogy pártja vitára bocsájtaná az önálló határőrség visszaállítását. A döntést szerinte a megnövekedett, két év alatt hússzorosára emelkedett illegális bevándorlás indokolná, amely főként a déli határ rendőreinek és mezőőreinek a munkáját foglalja le.