Merkel, miként a néhai kancellártól előtte búcsúzó többi politikus is, beszéde elmondása előtt fejet hajtott Kohlnak az Európai Parlament üléstermének közepén elhelyezett, európai uniós zászlóval letakart koporsója előtt.
Hangsúlyozta, hogy Kohl nélkül emberek millióinak másképpen alakult volna az élete, sokaknak esélyt adott. Mint mondta, elődje mélyen meggyőződéses európai politikus volt, aki már akkor az egység pártján volt, amikor mások még vonakodtak, a belé vetett bizalom pedig segített lebontani az egységes Németországgal szembeni aggályokat.
"Kohl mindig a tények talaján állt, kitartott amellett, amit mondott vagy ígért, (...) összekapcsolta a német egységet az európai egységgel, és most rajtunk a sor, hogy megőrizzük az örökségét"
- fogalmazott Merkel.
Emmanuel Macron francia államfő kiemelte, Helmut Kohl többre értékelte a hidakat, mint a határokat, a néhai német kancellár az európai egység építőmestere volt, akinek hálával tartozik a kontinens.
Kiemelte, hogy Helmut Kohl "olyan bátor döntéseket hozott meg, amelyek nélkül a mi nemzedékünk nem rendelkezne döntési jogkörrel". A volt kancellár "fáradhatatlan hídépítő", kulcsfontosságú szövetséges és barát volt Franciaország számára - közölte.
Hozzátette:
"Európa több generáció közös munkájának az eredménye, azoké, akik elég bátrak voltak, hogy felülemelkedjenek a félelmeiken, a gyűlöleten".
Macron emellett leszögezte, hogy Európa "csak akkor lehet nagy, ha az a barátság is nagy, amelyen alapszik".
Helmut Kohl az első politikus, akitől nem nemzeti, hanem európai uniós szintű gyászszertartáson vesznek végső búcsút.
A rendezvényen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.
A gyászszertartás végén Kohl uniós zászlóval borított koporsóját főhajtás után kivitték a teremből, és ezután Németországba szállítják, ahol este helyezik végső nyugalomra szűk körben.
Kohlt két héttel ezelőtt ludwigshafeni otthonában, 87 éves korában, hosszú betegség után érte a halál. Tizenhat éven keresztül - 1982-től 1998-ig - volt Németország kancellárja, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) pedig huszonöt évig - 1973-tól 1998-ig - vezette. Mindkettő rekord a második világháború utáni német történelemben, de a halála után megjelent méltatások szerint mégsem ez a legfőbb érdeme, hanem a német egység helyreállításában és az uniós integráció előmozdításában végzett munkája.