Hétfőn eldől, Orbán Viktorék átállnak-e a bankok pártjáról devizakárosultak mellé

Hétfőn eldől, Orbán Viktorék átállnak-e a bankok pártjáról devizakárosultak mellé

Rendkívüli parlamenti ülés lesz a devizahitelezés témájában.

Augusztus 25-én, hétfőn délután 13 órától lesz az a rendkívüli parlamenti ülés, melyet Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő kezdeményezett a devizakárosultak ügyének rendezése végett – derül ki a devizások előtt tornyosuló kihívásokat felkaroló jobbikos politikus Facebook-bejegyzéséből.

Mint arról korábban beszámoltunk, az ellenzéki honatya azzal érvelt a végrehajtók sem mentek nyári szabadságra, a kilakoltatások, banki letiltások a nyáron is folytatódtak, ezért azt indítványozta, a Lex Marczingós néven ismert határozati javaslatot még az őszi ülésszak előtt vitassa meg a parlament. A képviselők egyötöde aláírta a kezdeményezést, így a Házszabály értelmében Kövér Lászlónak össze kell hívnia a parlamentet, a kezdeményezés szerint pedig a Lex Marczingós mellett a végrehajtási rendszer reformkoncepciójáról (Párbeszéd), az iskolakezdési támogatás kiterjesztéséről (DK) és a gyermekek digitális védelméről (Mi Hazánk) szóló határozatokat is megvitatná a Ház.

A napokban Z. Kárpát Dániel a közmédia reggeli műsorában arról beszélt,

ezen az ülésnapon meghozhatják vagy legalább előkészíthetik azokat a döntéseket, amik a devizakárosultak ügyének megoldását segíthetik elő.

Egy július végi devizahiteles utcafórumon pedig a devizakárosultakért harcoló honatya úgy vélekedett, az sem kizárt, hogy a jelenlegi politikai helyzetben még akár át is mehet a Lex Marczingós.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) április végi ítélete szerint érvénytelen minden olyan fogyasztói kölcsönszerződés, mely tisztességtelen feltételt tartalmaz, és annak eltávolításával a szerződés nem teljesíthető.

Ilyen tisztességtelen kitétel azonban nemcsak az elégtelen árfolyamkockázati tájékoztatás lehet, hanem kimondottan ilyen az egyoldalú szerződésmódosítás és a devizavételi és devizaeladási árfolyamok alkalmazása is.

Az EUB kimondta, a fogyasztó még jogalkotási úton (forintosítás) sem kötelezhető arra, hogy az érvénytelen szerződést érvényesnek ismerje el. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a szerződést a felek meg sem kötötték volna:

a folyósított forintösszeget vissza kell fizetni a pénzintézetnek, azonban minden forint, amit az adós ezen felül fizetett a banknak, visszajár a devizakárosultnak.

A témában írt publicisztikánk itt olvasható: