Ez pedig alapvetően fontos lenne, mert ezek hiányában például hiába írt ki OKJ-s, vagyis felnőttképzési pályázatot informatikai képzésre a Nemzetgazdasági Minisztérium, a program sikere legalábbis kérdéses lesz - olvasható a lapban.
Szakértők szerint a részletek hiányában informatikai munkaerőhiányról beszélni értelmetlen - körülbelül olyan, mintha nem vennénk tudomásul, hogy az építőiparban a kőművesek mellett ácsok, villanyszerelők és mérnökök is dolgoznak, természetesen egész más képzettséget és készségeket igénylő feladatkörökben.
Egy piaci alapon működő, programozóképzést szervező cég, a Codecool nemrég 62 ágazati vállalat megkérdezésével, nem reprezentatív felmérést készített a munkaerőhiány részleteiről. A kutatásból kiderült, hogy a legnagyobb - a cégek mintegy 84 százalékát érintő - hiány a szoftverfejlesztőkből mutatkozik, miközben a második legkeresettebb munkakör a mobilalkalmazás-fejlesztő, 24 százalékos aránnyal. Az összes többi munkakört nézve csak a cégek kevesebb mint 20 százaléka része küzd az emberhiánnyal.
Akkreditált, az állam által támogatott szoftverfejlesztői, programozói képzések ugyanakkor nem léteznek. OKJ-rendszerben csak rendszergazda képesítést lehet szerezni, pedig rendszergazdából a jövőben egyre kevesebbre lesz szükség.
Így aztán sokan az állami felsőoktatásba mennek, holott az elvégzésre váró munkáknak csupán nagyjából az öt százaléka követeli meg a magas fokú rendszerszintű gondolkodást az informatikában. Ez persze felveri a fizetéseket, ami versenyképességi problémákkal jár együtt, ráadásul az állami diplomásokat sokszor az első évben fel kell zárkóztatni a munkahelyen ahhoz, hogy valóban jól végezzék el a rájuk bízott munkát - olvasható a lapban.