Az ingatlanpiac aktivitásának 25 százaléka köthető az első otthonukat vásárlókhoz, akik jellemzően 30 évnél fiatalabbak, és 30 millió forint alatti ingatlant választottak - közölte év végi elemzésére alapozva a Duna House kedden.
Az ingatlanközvetítő cég MTI-hez is eljuttatott elemzésében ismerteti: a magyarok 91,3 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Ez az ideál beépült a lakáskultúrába, amelynek legfontosabb mérföldköve az első lakás vásárlása - ám munkától, beosztástól és családi háttértámogatástól függően a potenciális vevők más-más életkorban jutnak el idáig.
Közölték azt is, hogy tapasztalataik szerint
Az elemzők arra is rámutattak, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent az első otthonukat vásárlók aránya, de 2018-ban a megjelenő kormányzati támogatások új lendületet, fizetőképes lehetőségeket nyújtottak a potenciális vevőknek. Az emelkedő tendenciát azonban a pandémia megjelenése mérsékelte, így
A Duna House idei értékesítési adatai alapján a fővárosban 27 százalék körül alakult az újdonsült lakástulajdonosok aránya, vidéken ez 23 százalékos volt. Az ország egészét tekintve átlagosan 26,8 millió forintot fizettek a vevők első otthonukért.
Budapesten átlagosan 55-65 négyzetméteres lakást kerestek, és csaknem 696 ezer forintot fizettek érte négyzetméterenként, amelyek így 37 millió forintos ingatlanoknak feleltek meg. Vidéken az első vásárlók által fizetett átlagos négyzetméterár csak 339 ezer forint volt, amely 23 millió forintos ingatlanárat mutat, ezért viszont akár 65-80 négyzetméteres ingatlant is tudtak választani.
Összességében a fiatal vásárlók 68,5 százaléka maximum 30 millió forintért szerződött le első lakására, csaknem negyedük viszont 30-50 millió forint közötti összeget is hajlandó volt fizetni érte.
A társaság hálózati rendszerén belül értékesített, első otthonként szolgáló, legdrágább ingatlan egy óbudai, 158 négyzetméteres ház volt, amelyhez 148 millió forintért jutottak hozzá a tulajdonosok - írták.