Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, Washington csütörtökön légicsapásokat hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtérnél. Az autókonvoj elleni támadásban életét vesztette Kászim Szulejmáni, iráni tábornok, a rezsim egyik legbefolyásosabb embere, és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők, Irán támogatásával működő milicista ernyőszervezet egyik vezetője. Az ügy heves reakciókat váltott ki világszerte, ki így, ki úgy értékeli az eseményt, ebben a cikkben azt gyűjtöttük össze, hogy a releváns nemzetközi szereplők hogyan kommentálták az amerikai akciót.
Háború lesz Amerika és Irán között?
Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Bagdadban. Likvidálták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aki az ország egyik legbefolyásosabb politikai-katonai szereplője volt, a Forradalmi Gárda Kudsz-egységének parancsnoka. Végeztek Abu Mahdi al-Muhandisszal is, aki a Népi Mozgósítási Erők nevű, Irán támogatását élvező ernyőszervezet egyik vezetője volt.
Oroszország elítélte
Szergej Lavrov külügyminiszter a támadás után egyeztetett Mohammad Dzsavád Zaríffal, az iráni diplomácia vezetőjével, Mevlüt Cavusoglu török külügyérrel, valamint amerikai kollégájával, Mike Pompeóval is.
Pompeo az európaiakat kritizálta
Nem voltak valami segítőkészek
- így fogalmazott az amerikai külügyminiszter az európai szövetségesekről a Szulejmáni-ügy kapcsán.
Pompeo telefonon tájékoztatta az európai vezetőket az esetet követően, de többektől nem azt a reakciót kaphatta, amire számított. A Fox Newson kifejtette:
Mindnyájan fantasztikusak voltak, de az egyes partnereinkkel folytatott megbeszéléseim nem sikerültek olyan jól. Őszintén szólva az európaiak nem voltak annyira segítőkészek, mint amennyire reményeim szerint lehettek volna.
Európa óvatos
Az iráni atomalkunál már megfigyelhettük, hogy Európa nem feltétlenül követi minden esetben Washingtont, ezért, miután Trump bejelentette, hogy egyoldalúan kilépnek a megállapodásból, Európa vezető államai és az EU saját érdekeiknek megfelelően próbálták életben tartani az egyezményt. Ez nagyjából mostanáig sikerült is:
Irán kilép az atomalkuból
Irán nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva vasárnap.
A Közel-Keleten – és általában a világpolitikában – egyre nagyobb aktivitást és ambíciót mutató Emmanuel Macron a Kremlnél kezdeményezett telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal Szulejmáni halála után.
Macron Trumppal telefonálva szolidaritásáról biztosította a szövetségeseket az Irakban szolgálatot teljesítő katonák ellen végrehajtott támadások miatt, de minden olyan intézkedés elkerülésére intett, amely destabilizálja a térséget.
Boris Johnson is hasonló álláspontra helyezkedett, amikor kijelentette, hogy Nagy-Britannia ugyan nem fogja siratni Szulejmánit, de önuralomra van szükség mindkét oldalról.
Johnson Trumppal, Merkellel és Macronnal is egyeztetett, ezt követően a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta, de Szulejmániról hozzátette,
ő volt a felelős azért, hogy a térségben egy bomlasztó és destabilizáló viselkedés mintája alakult ki. Tekintettel arra, hogy vezető szerepet játszott azokban az akciókban, amelyek ártatlan civilek és nyugati katonák ezreinek halálához vezettek, halálát nem fogjuk megsiratni.
Sajtóinformációk szerint Dominic Raab brit külügyminiszter iraki vezetőkkel folytatott megbeszélésein lobbizott amellett, hogy a brit katonák az országban maradhassanak és folytathassák a harcot az Iszlám Állam ellen. Az iraki parlament már elfogadott egy nem kötelező érvényű határozatot a külföldi katonák tartózkodásának megszüntetéséről:
Az iraki parlament hazaküldené az országból a külföldi katonákat
Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. Az indítványban felszólították az iraki kormányt, hogy vessen véget minden külföldi csapat iraki jelenlétének, és biztosítsa, hogy ne használhassák többé Irak légterét, szárazföldi területét, illetve felségvizeit.
Berlin, Párizs és London megállapodást kötöttek arról, hogy együtt dolgoznak a közel-keleti feszültség csökkentéséért, ezt már a német kormányszóvivő közölte.
A NATO rendkívüli tanácsülést hívott össze
Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést tart hétfőn a Szulejmáni-ügy miatt. A szövetség már szombaton úgy döntött, hogy felfüggesztik az iraki kiképző tevékenységüket, valamint az Iszlám Állam elleni hadműveleteket is.
Olaszországban mozgósítanak
Helyi lapok szerint például az északkelet-olaszországi Aviano olasz-amerikai közös bázison folyamatos a teher- és üzemanyagszállító repülőgépek érkezése és távozása. Hasonló az aktivitás a venetói Vicenza térségében, ahol az amerikai 173. dandár állomásozik.
Európai kollégáihoz hasonlóan Giuseppe Conte, olasz miniszterelnök is az önmérsékletet és a párbeszédet szorgalmazta. A szélsőjobbos ellenzéki Matteo Salvini viszont megköszönte Trumpnak, hogy „eltette láb alól a világ egyik legveszélyesebb emberét”.
Jelentkeztek közvetítők
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell, amellett, hogy hangsúlyozta, visszafogottságra van szükség, brüsszeli látogatásra hívta Mohammad Dzsavád Zarív iráni külügyminisztert. Azt is jelezte, hogy kész a közvetítő szerep vállalására Washington és Teherán között.
Az osztrák fővárosban többször is tárgyaltak az iráni atomprogramról, így kézenfekvő opciónak tűnik, ha valóban létrejön a párbeszéd.
Irán a törököknél próbálkozik
Szombaton Haszan Róháni közös válasz kidolgozására tett javaslatot Recep Tayyip Erdoğannak, a két vezető telefonon egyeztetett. Erdoğan a CNN Türknek nyilatkozva kiemelte, felborítaná a térség egyensúlyát, ha Irak az amerikai-iráni feszültség konfliktusövezetévé válna.
Kína sem maradt ki
Vang Ji kínai külügyminiszter beszélt többek között Jean-Yves Le Drian a francia és Heiko Maas a német diplomácia vezetőjével. Peking is azt mondta, amit a fent említett államok: fontos megőrizni Irak szuverenitását és a térség stabilitását.
Vang Mohammad Dzsavád Zarívval is kommunikált, ezután üzent Washingtonnak, hogy hagyjanak fel az erő alkalmazásának visszaélésével és kezdjenek párbeszédbe. A kínai külügyminiszter szerint országa konstruktív szerepet fog játszani a Perzsa/Arab-öböl biztonságában fenntartásában.
A magyar külügy ugyan közvetlenül nem reagált a Szulejmáni-ügyre, de az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségénél történtekre igen:
A magyar külügy is reagált az iraki eseményekre
Magyarország elítéli az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége elleni támadást - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint Magyarország kiemelt fontosságot tulajdonít a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény betartásának, és felszólítja az iraki kormányt a területén található diplomáciai missziók biztonságának garantálására, valamint az eset mielőbbi kivizsgálására.
Ellenzéki részről a DK kezdeményezte a honvédelmi és rendészeti bizottság összehívását az Irakban szolgáló magyar katonák miatt:
A DK vizsgálná, haza kell-e hozni az Irakban szolgáló magyar katonákat
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, hogy megvizsgálhassák: az iráni tábornok megölése után elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból - közölte a párt vasárnap az MTI-vel.