Az elmúlt 10 év kormányzati teljesítményének egyik legszomorúbb bizonyítványa, hogy a magyar közoktatás intézményeiben
"Az iskolaőrség egy tüneti kezelése a valós problémáknak"
Az utóbbi időben egyre jobban elharapódzó iskolai erőszak fékezésére a kormány úgy döntött, hogy bevezetik az iskolaőrséget. A pedagógus érdekképviseletek nem értenek egyet a kormánnyal, véleményük szerint inkább a megelőzésre és azt segítő szakemberekre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni. A Belügyminisztérium szerint az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása.
Az pedig külön jelzi a probléma súlyát, hogy azt még Orbán Viktor miniszterelnök sem tagadta le, és elismerte az Országgyűlés előtt, "az állapotok elvadultak", a mélyszegénységben élők helyzetével, és a romaintegrációval nem tudott mit kezdeni a kormánya az elmúlt évtizedben.
A Parlament ennek megfelelően pénteken 155 igen, 17 nem, és 21 tartózkodás mellett elfogadta az iskolaőrség bevezetését.
Ander Balázs: Vészmegoldás, de a Jobbik megszavazza az iskolaőrségről szóló jogszabályt
Ander Balázst, a Jobbik oktatáspolitikusát kérdeztük az iskolaőrséggel kapcsolatban. Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte be, hogy a romaintegráció nem sikerült az elmúlt 10 éves időszakban, és bizonyos iskolákban fizikai erőszakot kell bevetni a tanárok és s diákok védelme érdekében. Interjú.
Valós igény
Amúgy a kormánypárti Magyar Nemzet arról írt, hogy az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ közölte, a tankerületi központok köznevelési intézményeinél jelenleg 288 feladatellátási helyen tartanak igényt az iskolaőrre. A szakképző intézményekért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig arról tájékoztatott: náluk 204 iskola élne a lehetőséggel, 168 pedig nem kér az őrségből. Hozzátették, az igényfelmérés szerint Budapesten lesz szükség a legtöbb rendfenntartóra a szakképzésben.